MÁV-os utas-szociográfia – Ön melyik csoportba tartozik?

Tugggyukkik:

Jellemzően dagadt szülők piszkos kisgyerekekkel legalább 10 helyet foglalnak le babakocsistól teszkós nagyszatyrostul, vagy csoportosuló fiatalok elfeküdve „naaa mikor kötsz már belénk?” kihívó nézéssel az arcukon. Hangoskodásuk betölti a vagont, ha rájuk szólsz te vagy a rasszista. Részvétem a kalauznak…

A hátizsákos:

Általában teljesen hétköznapi figura, igazából a vele való találkozás csak a folyosón nagy kihívás. A hátizsák nyilván hozzánőtt, mert sosem veszi le. Minél dagadtabb alapon, annál lehetetlenebb elmenni mellette. Ilyenkor általában udvariasan betolat egy fülkébe, amíg elhalad a sor, amit feltartott…

A zenehallgató:

Több fokozata van. A többség szerencsére normális hangerőn, füldugóval élvezi a muzsikát, ezek a legjobbak, mert nem is beszélnek. Ezt követően durvul a helyzet a hangerő tekintetében, hiszen amikor a füldugón keresztül hallatszó zenét már te is tisztán veszed, úgy elgondolkodsz, hogy hány napja lehet az utastársadnak a teljes halláskárosodásáig. Minél hangosabb a zene annál nagyobb az esélye, hogy valami monoton techno tuctuc, vagy nagyon raj nótármérivskisgrófó…

A büdös:

Rokonságban áll az elfekvővel, bármikor meglephet, amikor váratlanul melléd ül. Az átlagember nehezen fogja fel, hogy reggel pl. 5.40 körül, hogy lehet valakinek ilyen penetráns hónalj, láb, vagy ippeg húgyszaga. A nyári fajtája a legrosszabb…

A sminkelő:

Nincs baj vele, reggel elaludt és a búráját a munkahelyig valahogy helyre kell hozni. Nem bánt senkit mindaddig, amíg rájön, hogy a körmeit sem festette ki és előveszi a készletét… Volt már szerencsém ilyenhez…

A gyereket (nem) idomító:

Józsika ne menjél fel cipővel az ülésre (de azért engedi) Józsika ne piszkáld a nénit, Józsika egyél már, Józsika ne egyél már annyit, Józsika ne szaladgálj. Ellentétének a gyereke ugyanezeket csinálja, csak ő meg nem szól rá. Mindegy, lényeg, hogy Józsika jól érzi magát…