Kerítésen innen
MAZSIHISZ: „..a magyar zsidóság nem felejt, a Csurka-szobornak nincs helye…” – Köves Slomó hallgat
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) általános érvényű álláspontja, hogy a teljes életművet tekintve a Csurka-szobornak nincs helye a lakiteleki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós mellett – közölte a Mazsihisz.
Állásfoglalás
Azt írták, hogy sajtóinformációk szerint a lakiteleki Hungarikum Ligetben, a Kölcsey ház előtti Nemzeti Pantheonban kívánják felállítani Csurka István író, pártelnök szobrát szombaton és ennek kapcsán a Mazsihisz egyöntetűen megfogalmazott, hivatalos állásfoglalást tett közzé.
„A Mazsihisz, mint a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg: mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba. Vajon életútjuk, alkotásaik, tevékenységük minden eleme alkalmassá teszi-e őket arra, hogy az utókor azok között emlékezzen rájuk, akik feddhetetlen erkölccsel maradandót alkottak”
– írta közleményében a Mazsihisz.
Hozzátették, hogy a szombati lakiteleki rendezvényen
„Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének meghívására beszédet mond Schmidt Mária, egy közintézmény, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry Kristóf, a magyar parlament egyik képviselője”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csurka-szobornak nincs helye
A Mazsihisz szerint a szoborállítással egy olyan ember életműve előtt tisztelegnek, akivel a magyar parlamenti pártok az antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget.
„Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít”
– mutattak rá a közleményben, hozzáfűzve, hogy ma, amikor
„a vészkorszak óta a legnagyobb antiszemita és Izrael-ellenes hullám söpör végig Európán, a szélsőjobboldali MIÉP-et megalapító Csurka István szobrának felavatása még inkább felbátoríthatja azokat, akik a zsidóság és a Zsidó Állam ellen uszítanak”.
Mindezeket figyelembe véve a Mazsihisz általános érvényű álláspontja, hogy
a teljes életművet tekintve a Csurka-szobornak nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós mellett
– áll a közleményben. Az EMIH, a másik Magyarországon aktív zsidó felekezet vezetője hallgat az ügyben!
Csak úgy….
Köves Slomó, a kormányhoz közel álló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a cikk írásáig nem szólalt fel a Csurka-szobor felállítása ellen, aminek két oka lehet: nem hallott az esetről, vagy nem tartja felháborítónak.
Az EMIH vezetője többször nyilatkozott Orbán Viktorról, például
- Az a benyomás, hogy a zsidóság, mint ethosz, átlagon felül érdekli Orbán Viktort, és „sokkal többet tud erről a közösségről és kultúráról, mint azt elsőre gondolnánk”.
- Óriási eredménynek tartja a rabbi, hogy szerinte „lassan hazánk az egyetlen hely Európában, ahol nem kell mindennapos túlélési stratégia, ha zsidóként akarsz élni”. Ebben szerinte nagy szerepe van a kormányzat mostani politikájának és a zsidó közösségekkel való aktív együttműködésnek.
- A 2010-es évek elején volt egyfajta irány a Fidesz részéről, hogy változtasson azon a gyakran reflexió nélküli, egyoldalú történelemszemléleten, amit a „haladó értelmiség” képvisel a mindennapi politikában. „A törekvéssel részben még azonosulni is tudok, persze azzal a kitétellel, hogy nem szerencsés, ha átesünk a ló túloldalára, de a reflexiómentesség ugyanúgy megmarad” – fogalmazott a rabbi, aki szerint ez a téma az utóbbi öt-hat évben egyre kevésbé van napirenden.
Ő ennek örül, mert voltak olyan pillanatok a 2010 utáni időszakban, amikor diszkomfortosan érezte magát. Ilyen volt például Csurka István temetése 2012-ben, ahol több kormánypárti képviselő is ott volt. A ravatalnál állt Lázár János és Kövér László, míg a búcsúztatót Lezsák Sándor mondta. Ettől még nem gondolja Köves, hogy ezek a kormánytagok antiszemiták lennének, de
„Csurka személye az antiszemitizmus jelképe volt a kilencvenes években, és ma sem lehet ettől függetleníteni”.
Szerző
