Ez a nap
Meghalt Sára Sándor
Meghalt Sára Sándor, operatőr, rendező, a magyar filmművészet meghatározó alakja. A Kossuth-nagydíjjal és Balázs Béla-díjjal, valamint a Nemzet Művésze címmel kitüntetett művész több mint harminc filmben dolgozott operatőrként, és szintén több mint harminc filmet jegyez rendezőként is.
Legismertebb munkái operatőrként,
a Sodrásban (1963), Tízezer nap (1965), Ítélet (1970), Szinbád (1971), Budapesti mesék (1976), Orpheus és Eurydiké (1985). Rendezői munkái közül kiemelkedik a Feldobott kő (1968), 80 huszár (1978), A magyar nők a gulágon (1992), A vád (1996). Filmjeit több mint ötven országban vetítették, és több nemzetközi elismeréssel is díjazták.
Sára a Pest megyei Turán született,
gimnáziumi évei alatt sokat fényképezett, majd egy véletlennek köszönhetően került a filmes pályára. Arra kérdésre, hogy miért jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, így emlékezett vissza a Hvg.hu-nak:
„Hát ez úgy történt, hogy be akartam gyújtani a tüzet és a papírok között találtam egy cédulát, hogy a Színház és Filmművészeti Főiskolára szakérettségivel, tehát érettségi nélkül is lehet jelentkezni. Én nagyon untam a középiskolát, gondoltam nyerek két évet és jelentkezem. Viszont akkor ez a felhívás sajnos már lejárt. De akkor a kisördög már ott maradt a fejemben, és két év múlva újra felvételiztem, amikor is nem vettek föl, csak a következő évben”.
Ugyanebben az interjúban azt is elmondta, hogy mit tanult meg a filmezésről:
Lenin elvtársnak van az a híres mondata – bár szerintem ezt inkább a Bacsó találta ki – hogy a film a legfontosabb művészet. Én ezzel egyetértek. De egyébként azt, hogyha nincs más, akkor három szöggel és egy dróttal is tudunk filmet csinálni.
A főiskolán tagja volt a forradalmi bizottságnak, 1957-ben szerzett diplomát. Első meghatározó dokumentumfilmje az 1962-es Cigányok volt. Kényes témái miatt alkotásai gyakran egy-két évvel az elkészülésük után jelentek meg.
https://youtu.be/l1xKT1QiISM
A Cigányoktól kezdve mindig olyan témához fordultam, amiről nem illett, nem lehetett, nem volt ildomos beszélni vagy amiről nagyon keveset beszéltek
– mondta 2010-ben a Délmagyarnak. Az interjúban arról is beszélt, hogy a szocializmusban vagy betiltották a filmjeit, vagy próbálták kivenni belőle a rendszer számára kényesnek tűnő részeket, „ez hol sikerült nekik, hol nem” (…) oda-vissza adok-kapok „játék” volt ez tulajdonképpen”.
1993-tól hét éven keresztül volt a Duna Televízió főigazgatója, majd elnöke, egyik alapítója a Balázs Béla Stúdiónak is.
(Borítókép: Sára Sándor Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr filmrendező a Láthatatlan filmtörténet című könyvsorozat bemutatóján a budapesti Toldi moziban 2018. szeptember 5-én. A sorozatban olyan forgatókönyveket adnak közre amelyekből nem született film.
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Dragomán György: pontosan nyolcvanegy évvel ezelőtt kerültek fel a kabátokra a sárga csillagok
- ‘Jó, hogy a miniszterelnöknek ennyi barátja van, csak többet ne szerezzen, mert abba beledöglünk’ – Hétvégi Lendvaiságok…
- Ha Magyar Péter az MBH bank felügyelőbizottságában bennfentes információhoz juthatott, akkor Mészáros Lőrinccel mi a szitu?
- Horoszkóp: nem minden habostorta – Őket támogatja a horoszkóp áprilisban
- Polgármester: újabb kormányzati szabotázs
- Kövér-büntnök 82 473 744.- forintot megfejelte egy feljelentéssel
- Szia -Привет- orosz oligarcha úr, kérsz Trump 5 millió dolláros aranykártyájából?
- (nagyon)Kisnyugdíjasunk Önért is írtó pipa: lovaknak vízágy, túlsúlyosoknak és egyéb fogyatékkal élőknek kínhalál?
- Posta-jófejség: a januári áremelés után egy ideig mélyhűti a továbbiakat
- Magyar Péter belenézett a varázsgömbjébe
Weiszné Horváth Piroska
2019.09.22 13:21 at 13:21
Őszinte részvétem a Családnak! Nagyon sajnálom, mert nagy művész volt!