Meghalt korunk legnagyobb tudósa, Stephen Hawking

Meghalt Stephen Hawking világhírű brit elméleti fizikus. A 76 éves tudós halálhírét szerdára virradóra közölte a családja.

A Cambridge Egyetem Elméleti Kozmológia Központjának igazgatója az általános relativitásról, a fekete lyukakról és az általuk kibocsátott Hawking-sugárzásról alkotott elméleteivel írta be magát a fizika történetébe. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által vált ismertté, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein.

1942. január 8-án született Oxfordban Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. Szülei Londonban élő értelmiségiek voltak. A skót származású Isobel Hawking az első nők között volt, akik az 1930-as években oxfordi diákok lehettek.

17 éves korától az oxfordi University College-ban tanult. Fiatalabb volt iskolatársainál, és kezdetben magányos volt, de a másodév végétől már aktívabb életet folytatott. Szeretett táncolni és az egyetem evezős csapatának is tagja lett. A harmadik évben érezte először, hogy ügyetlen és időnként ok nélkül is elesik, de még nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget.

Elhatározta, hogy kozmológiával szeretne foglalkozni, de ekkor még Oxfordban nem lehetett diplomázni belőle, így végül summa cum laude minősítéssel fizikából graduált. Bár éppen, hogy sikerült elérnie a kitűnő értékelést, lehetőséget kapott a választásra, és 1962-ben úgy döntött, hogy a Cambridge-i Egyetemen szerzi meg a doktori fokozatát.

A doktori kutatás második évében kételkedni kezdett az állandó világegyetem teóriájában. Az ősrobbanás kérdése kezdte foglalkoztatni és az ezzel kapcsolatban az első felmerülő kérdés, hogy a semmiből lehet-e valami. 1964 júniusában ismertséget szerzett a tanszéken, amikor Hoyle állandó világegyetemről tartott előadása közben felállt és botjára támaszkodva megkérdőjelezte Hoyle elméletének egy részét. A tudós dühösen kérdezte, hogy mégis honnan tudja, hogy hibás a levezetés, amire Hawking azt válaszolta, hogy kiszámította. Mindenki azt hitte – köztük Hoyle is –, hogy Hawking előadás közben fejben számolta ki a bonyolult levezetést. Valójában Hoyle egyik tanítványa (aki Hawking barátja volt) már az előadás előtt megmutatta neki a kutatási anyagot, és így volt ideje foglalkozni vele. Ettől kezdve pimasz zseninek könyvelték el Hawkingot.

A „mindenség elméletének” kidolgozásához a fekete lyukak tanulmányozásába kezdett. Ekkor azonban még csak elmélet volt a fekete lyukak létezése, a csillagászok még nem bizonyították létezésüket. 1971-ben felmerült, hogy talán a Cygnus X-1 mellett egy fekete lyuk található. Hawking izgatottan várta az eredményt. A mérések végül bizonyították a létezését, ami Hawking számára új lendületet adott. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt Hawking-sugárzásnak nevezték el. Ez a nézet nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában. Még ebben az évben – a felfedezés hatására – a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később pedig megkapta az Albert Einstein-díjat is.

A róla elnevezett Hawking-sugárzás lényege, hogy a kvantummechanika határozatlansági relációja (Heisenberg-elv) értelmében a fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki magukból, így tömegük és energiájuk csökken – ezt nevezik a fekete lyukak párolgásának.

22 éves korában motoros neuronbetegséget (ameotrófiás laterálszklerózis, ALS, más néve Lou Gehrig-kór) diagnosztizáltak nála, és ahogy a betegség súlyosbodott, a tudós már csak egy ujját, a szemét és a fejét tudta mozgatni. 1985-ben egy életmentő gégemetszés következtében elvesztette a beszélőképességét; attól kezdve beszédszintetizátorral kommunikált.

Számos kitüntetést kapott, köztük a Brit Birodalom Érdemrendjét, és 1974-ben a Royal Society tagjává választották. Rengeteg ismeretterjesztő könyvet írt (A világegyetem dióhéjban; A mindenség elmélete), és az elmúlt évtizedekben alakja a popkultúra szerves részévé vált: szerepelt a Simpsons családban, az Agymenőkben és a Star Trek egyik epizódjában is.

(Forrás: MTI, Wikipédia, 444)