Kerítésen innen
Megint kiderült, Kövér Lászlónak bármennyire is szüksége lenne rá, nem szed fogalmazásgátlót
A magyar parlament „házmestere”, Kövér László már számtalan alkalommal bebizonyította, hogy akkor is beszél, amikor mondandójának a gyűlölködésen kívül semmi egyéb tartalma sincs. Amit azonban ez az ember beszéd címén Szegeden a Pálfy Ferenc-díj átadásán művelt, az már eléri a tragikomikum határát, ahol a józan ész már csak ácsorog.
A magyar parlament „házmestere”, Kövér László már számtalan alkalommal bebizonyította, hogy akkor is beszél, amikor mondandójának a gyűlölködésen kívül semmi egyéb tartalma sincs. Amit azonban ez az ember beszéd címén Szegeden a Pálfy Ferenc-díj átadásán művelt, az már eléri a tragikomikum határát, ahol a józan ész már csak ácsorog.
Két tűz között
Pálfy Ferenc volt Szeged nemcsak leghosszabban regnáló polgármestere, de az ő nevéhez fűződik az 1879-es nagy árvíz időszaka és az azt követő újjáépítés is. A róla elnevezett lokálpatrióta-díj átadásán mondott felejthetetlen beszédet Kövér László, melynek mondanivalója az a kormányzati narratíva volt, mely szerint mindenhonnan támadás alatt állunk amitől csak ez a kormány képes megóvni a nemzetet:
„mi, magyarok, jelenleg két tűz közé szorultunk: fegyveres harcok zajlanak a keleti szomszédságunkban, nyugati irányból pedig romboló politikai és szellemi árhullámok tornyosulnak fölénk”.
A házelnök alábbi gondolatmenetét pedig a legcizelláltabb egykor volt barokk író is csak megsüvegelni tudná:
„A támadók kilétét nem könnyű azonosítani, de a globalizmus jegyében a tudatos államellenesség és heves nemzetgyűlölet, az értéksemlegességnek álcázott zsigeri keresztényellenesség és a genderideológiaként hirdetett körmönfont családellenesség, végső soron az emberi jogok parttalanná tételében megbúvó demokrácia- és szabadságellenesség jellemzi őket „
Az Európai Unióról így delirált Kövér László
Európai Unió, majd a helyére Európai Egyesült Államok fedőnéven tervezett birodalmi diktatúra rémálmáról szólva:
„A gazdaságban az európai államok eladósítása és ipartalanítása a cél, ennek az eszköze a tragikusan elhibázott, és irreális környezetvédelmi célokkal, illetve újabban a háborús szolidaritás jelszavával palástolt, brüsszeli uniós gazdaságpolitika. A társadalompolitikában a cél a középosztály eladósítása és vagyontalanítása, mert középosztály nélkül nincs demokrácia, nincs a közérdek és a közjó védelmére hivatott olyan közhatalom, amely ellensúlya lenne a magánhatalmaknak”
Szerző
