Merkel: az uniós költségvetésnek tükröznie kell a migrációs politikában való részvételt

A 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően. Emmanuel Macron francia elnök szerint az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint nem igaz, hogy a csúcsjelölti rendszer demokratikusabbá tenné az EU működését.

A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek.

Mint elmondta a csúcstalálkozó költségvetésről folytatott megbeszélésén ugyan szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Kijelentette ugyanakkor: véleménye szerint az uniós migrációs politikában való részvételhez kellene kötni a strukturális támogatások kifizetését, ugyanis bizonyos országoknak sokkal inkább érint a bevándorlási hullám, ezért több kiadásuk van az abból adódóan kialakuló válság miatt, mint másoknak. A terhek gyakran az ellátáshoz, elszállásoláshoz, képzéshez, oktatáshoz köthető pluszkiadásokat jelentenek – tette hozzá.

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően elmondta, meg kell fontolni azt a javaslatot, amely szerint az unió 2020 utáni költségvetésének tükröznie kell az elsőbbséget élvező, migrációs kérdés megoldása melletti elkötelezettséget.

Macron: a strukturális alapoknak nem kell támogatniuk azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződést

Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget „szervező” kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.

A francia elnök arra emlékeztetett, hogy Angela Merkel német kancellárral közös levelet küldött pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben kérték, hogy támogassa az ENSZ BT-nek a 30 napos szíriai humanitárius tűzszünetet követelő határozattervezetét.

Hozzátette, továbbra is arra törekszik, hogy közvetítsen a szemben álló felek között abban az esetben, ha a tűzszünet elérése lehetetlennek bizonyul.

Jelentések szerint legalább 46 civil halt meg csütörtökön Szíriában, az ellenzéki fegyveresek kezén lévő Kelet-Gútában a kormányerők légi- és tüzérségi támadásaiban. A térségben legalább 120 polgári személy sebesült meg. A legfrissebb összesítés szerint legalább 403 civil, köztük 95 gyerek és 60 nő vesztette életét, és csaknem 2000 ember sebesült meg azóta, hogy a szíriai erők és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező szervezet szerint a Bassár el-Aszadhoz hű erők és szövetségeseik szárazföldi offenzívát készítenek elő a térségben.

Tusk: nem igaz, hogy a csúcsjelölti rendszer demokratikusabbá tenné az EU működését

Hibás az elképzelés, amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer alkalmazása demokratikusabbá tenné az Európai Unió működését, ennek épp az ellenkezője igaz – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Az ülést lezáró sajtótájékoztatóján Tusk leszögezte az uniós állam- és kormányfők nem garantálhatják, hogy a jövő évi tisztújításkor a legtöbb szavazatot szerző európai párt listavezetőjét fogják automatikusan jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Az alapszerződés világosan fogalmaz: a jelölés az Európai Tanács „független kompetenciája” az európai választások eredményének figyelembe vételével – mondta.

A résztvevők teljességgel elvetették azt a javaslatot, amelynek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Elutasították emellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról, illetve az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentéséről szóló felvetéseket is – közölte Tusk.

Támogatásukról biztosították ugyanakkor a tervezetet, miszerint 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság uniós kilépése után.

A találkozó napirendjén szerepelt a következő hétéves uniós keretköltségvetés ügye is, amelynek kapcsán Tusk aláhúzta, az erről szóló tárgyalások mindig nehezek, a tagállami vezetők hozzáállása azonban meglehetősen nyitott, és abban is egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű. Hozzátette, számos ország kész növelni hozzájárulása mértékét, hogy kezelni lehessen a Brexit okozta költségvetési űrt.

Még a lengyel kormány sem ellenzi a német javaslatot

Kérdésre válaszolva Tusk arról számolt be, hogy „kizárólag pozitív reakciókat” hallott azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene. Mint mondta, nagyobb vitára számított, azonban még a lengyel miniszterelnök is elvi támogatásáról biztosította a felvetést azzal a kitétellel, hogy a rendszernek objektív kritériumokon kell alapulnia.

Az Európai Tanács elnöke röviden a brit kiválás kérdéseit is érintette, és kiemelte, pusztán illúziókon alapul London álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról, ha igazak a sajtó erről szóló jelentései.

„Már az elejétől kezdve alapelvünk, hogy nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac (London számára) előnyös részeit” – fogalmazott, illetve reményét fejezte ki, hogy a brit kormányfővel való jövő csütörtöki találkozója során részletesebben is megismerheti a szigetország álláspontját.

Donald Tusk végezetül a szíriai helyzetről is beszélt. „A rezsim ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket támad brutálisan. Támogatói, Oroszország és Irán pedig lehetővé teszik ezt. Felszólítjuk őket, hogy vessenek véget az erőszaknak” – fogalmazott, és azonnali tűzszünetet sürgetett az EU nevében.

Juncker: meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta: nem okozott számára meglepetést a tagországi vezetők csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos álláspontja, „megosztott felelősségről van szó, nem ír a szerződés automatizmusról”, ha az EP esetleg nem támogatja az Európai Tanács jelöltjét, akkor az állam- és kormányfők majd új jelöltet neveznek meg.

Hangsúlyozta emellett, minden tagország egyetért abban, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat, amire 14-15 állam is hajlandónak mutatkozik.

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó az előző EU-csúcsról:

Uniós csúcstalálkozó: Merkel finoman beszólt Orbánnak