Az uniós csúcstalálkozó első napja után Orbán kézitusáról és harcról beszélt, a német kancellár szerint viszont szolidárisnak kell lenni.
[mnky_ads id=”3390″]
Minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos találkozójának csütörtöki tárgyalásait követően péntekre virradóan.


Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.

Elmondta, a találkozón világossá tette, hogy a meglévő szabályozásokban foglaltak megvalósítása nem működik kielégítő módon, ugyanis a szolidaritás nem merülhet ki a védelem külső dimenzióiban. Ezzel kapcsolatban az álláspontok nem változtak, a belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség – húzta alá.

Merkel a találkozót megelőzően tett nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy nemcsak “a külső határokon történő migrációkezelésben kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.

Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.

Csütörtökön, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.
[mnky_ads id=”3390″]
A visegrádi országok arról határoztak, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.

Uniós csúcstalálkozó: Orbán szerint nincs egyetértés a betelepítésekrőlTusk: az EU álláspontja Jeruzsálem státuszával kapcsolatban változatlan

Egyetértenek az Európai Unió vezetői abban, hogy Jeruzsálem státuszával kapcsolatban változatlan az álláspontjuk, és elutasítják azt, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Az uniós tagországok vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk csütörtöki ülésnapján ismételten megerősítették elkötelezettségüket a kétállami megoldáson alapuló békés rendezés mellett, és ebben az összefüggésben az EU Jeruzsálemre vonatkozó álláspontja változatlan – mondta Tusk.

Tájékoztatása szerint az állam, illetve kormányfők kijelentették, Jeruzsálem státuszát tárgyalások útján kell rendezni, mert ez az egyetlen lehetőség, amely szavatolja a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára.

Donald Trump amerikai elnök egy hete jelentette be, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és nagykövetségét átköltözteti Tel-Avivból Jeruzsálembe.

A hetes cikk szerinti eljárás megindítására számít a lengyel kormányfő

Jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tagállamok vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

“Ha jól értem, már megszületett a döntés, hogy a bizottság jövő szerdán aktiválja az “atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli uniós eljárást” – mondta az újonnan kinevezett miniszterelnök. Hangsúlyozta azonban, hogy ezen “tisztességtelen” eljárás megindítása, és annak lezárása között bizonyosan számos alkalommal tárgyalni fog Varsó a partnereivel.

Uniós tisztségviselők korábban arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak arra, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje az eljárást. “Egy baráti csevej nem lesz elég ennek megváltoztatásához” – vélekedett egy névtelenséget kérő illetékes.

Mások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a brüsszeli testület “utolsó esélyként” ad még néhány hetet a lengyel kormánynak.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért a kormány szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánja a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, amelynek értelmében elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, amelyet az alapjogok rendszerszintű megsértésének esetére kodifikáltak az uniós jogba.

Megegyezés született az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról

Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

“Az EU egységes az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításában” – írta Tusk a Twitteren.

Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács pedig várhatóan januárban fogadja majd el a 2018. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását.

A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Az Európai Unió 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.

[mnky_ads id=”3808″]
(Forrás: MTI)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét