A hiteles végeredmény még vagy egy hétig várat magára, de nagy vonalakban már látható, hogy kik és mi határozza meg Magyarország következő négy évét.
Nem hivatalosan…
- A Fidesz a vasárnapi parlamenti választáson ismét megszerezte a kétharmados többséget. Épphogy, 133 mandátummal (pontosan ennyi kell a kétharmadhoz), amit a külföldön leadott szavazatokkal, illetve az átjelentkezők voksaival talán még elveszíthet.
- A Fidesz a leadott szavazatok 48,8 százalékát gyűjtötte össze ez öt százalékponttal több, mint 2014-ben, és összességében több mint 2,4 millióan szavaztak Orbán Viktor pártjára. A kormánypárt a 106-ból 91 egyéni mandátumot tudhat a magáénak. Vidéken csúcsra járt: Pécs és Szeged egy-egy körzetét, illetve Dunaújvárost leszámítva az összes egyéni mandátum az övé.
- Orbán Viktor egyelőre nem beszélt a kétharmadról, csak azt konstatálta, hogy pártja nagy győzelmet aratott.
- A Jobbik gyakorlatilag megismételte a négy évvel ezelőtti, 20 százalékos eredményét, erősödésnek a néppártosodás ellenére nyoma sincs, egyéni körzetet csak egyet nyert Dunaújvárosban. Vona Gábor elbukott Gyöngyösön.
- A Demokratikus Koalíció épphogy átlépte az ötszázalékos küszöböt, az MSZP-Párbeszéd 12,3 százalékon végzett. A baloldal csak a fővárosban ért el értékelhető eredményt, ott a 18-ból 12 körzetet megnyert. Az LMP 7 százalékos eredménye ebben a baloldali mezőnyben még a jobb teljesítmények közé tartozik.
- Az ellenzéki vezetők közül Molnár Gyula MSZP- és Vona Gábor Jobbik-elnök is bejelentette, hogy lemond, ahogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is.
- A Momentum fele annyi szavazatot kapott, mint amennyi az ötszázalékos küszöb eléréséhez kellett volna, az Együtt pedig alig emelkedik ki a kamupártok közül, és a megszűnés szélére került, mivel az 1 százalék alatti eredménye miatt még a 150 milliós kampánytámogatást is vissza kell fizetnie. Egy jelöltje jutott be a parlamentbe: Szabó Szabolcs.
(forrás: 24.hu)