Mikrochip a bőr alá: Svédországban már több, mint 3000 beültetést végeztek

Az innovációt sok cég ingyenesen ajánlja fel alkalmazottainak, hogy megkönnyítse az épületbe a bejutást vagy a kiszolgálást a menzán. Több helyen már a vonatokon is lehet a mikrochip segítségével fizetni.

Svédországban 2015-ben végezték az első beültetéseket, azóta már több, mint háromezer embernek van a bőre alatt olyan mikrochip, amelyben személyes adataikat tárolják. A rizsszemnyi méretű chipet jelenleg elsősorban azonosításra és fizetésre használják. Több munkáltató például ingyenesen ajánlja fel alkalmazottainak a beültetést, így a munkahelyükre való bejutáshoz nincs szükségük semmiféle eszközre, elég a kezüket odaérinteni az érzékelőhöz. Vásárláskor ugyanaz a folyamat, kártya helyett a bőr alatti chippel fizetnek a kasszánál.

A szolgáltató szektor is felfedezte magának a technológiát: a Svéd Államvasútak (SJ) utazói közül 130-an foglaltak tavaly bőr alá ültetett mikrochippel, amely a fizetés után egyből el is menti a megvásárolt jegy adatait. Ezt később a kalauz egy okostelefonnal tudja ellenőrizni a vonaton.

A beültetésnek vannak előnyei és veszélyei is

A beültetés előnyei közé tartozik, hogy sosem kell attól tartani, hogy az ember otthon felejti a belépőkártyáját, elveszti a vonatjegyét vagy fizetéskor jön rá, hogy bankkártyája a kocsiban maradt. Ugyanúgy érhetik viszont kellemetlenségek is azokat, akik ehhez a módszerhez folyamodnak. Ben Libberton, a lundi MAX IV Laboratórium mikrobiológusa szerint az implantátumok jelenleg még csekély mennyiségű információt tartalmaznak ugyan, de a jövőben ez változhat. „Minél több információt tárolnak ugyanazon a helyen, annál nagyobb a veszély, hogy felhasználják azokat ellenünk” – mondta a szakértő az AFP-nek.

Az északi országban a felhasználóknak csak egy kis része aggódik személyes adatainak védelme miatt – talán azért, mert a svédek sokkal nyitottabbak, mint a legtöbb európai ország polgárai. Az adóhatóságtól például bárki lekérdezheti mások fizetését és a technológiai újdonságokat is előszeretettel használják. Hibák és biztonsági rések azonban itt is vannak. Amikor például tavaly júniusban elindították a vonatokon az új ellenőrzést, néhány esetben a kalauz okostelefonján nem a jegy, hanem az utas LinkedIn profilja jelent meg.

Farmosi Nóra

Globoport