Városi kurír
A napi fontos.

Minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban

0 17

A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel.

[mnky_ads id=”10551″]

A gyíkok már 240 millió évvel ezelőtt jelen voltak a bolygón

A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

[mnky_ads id=”10552″]

A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a bolygón”.

A pikkelyes hüllők a nagy túlélők

Ez pedig azt sugallja, hogy a pikkelyes hüllők már a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény előtt elváltak a többi ősi hüllőtől és túl is élték a tengeri fajok 95, a szárazföldi gerinces fajok 75 százalékának kipusztulásához vezető eseményt.

A Megachirella fosszíliáját csaknem 20 évvel ezelőtt fedezték fel az északkelet-olaszországi Dolomitok homokos-agyagos rétegeiben és tévesen a gyíkok egyik közeli rokonaként sorolták be.

CT-vizsgálat a csontvázon

Amikor azonban Simoes először látta a maradványokat, feltűntek neki bizonyos jellegzetességek, amelyek alapján a gyíkok korai evolúciójával lehetett kapcsolatba hozni a leletet. Kollégáival ezért részletesen tanulmányozták az apró csontvázat, amelyen egyebek között CT-vizsgálatot is végeztek.

A felvételek az állat korábban nem látott fizikai tulajdonságait is megmutatták. Például, hogy van egy apró csont az alsó állkapcsában, amely egyedülállónak számít a pikkelyes hüllők körében.

A kutatók múzeumról múzeumra jártak

A kutatók 17 ország több mint 50 múzeumát és egyetemét keresték fel csaknem 400 nap alatt, hogy a hüllőfosszíliák és élő példányok tanulmányozásából nyert adatok révén felvázolják az állatok korai evolúcióját, megalkotva filogenetikus családfájukat.

Simoes és munkatársai a Ptolemaiosz-kori rosette-i kőhöz – ez volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez – hasonlította a Megachirella fosszíliáját, abban az értelemben, hogy az „jelentős információkkal szolgál a kígyók és gyíkok evolúciójáról”.

(MTI)

[mnky_ads id=”10553″]

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ