Tech - Tudomány
Minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban
A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel.
A gyíkok már 240 millió évvel ezelőtt jelen voltak a bolygón
A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a bolygón”.
A pikkelyes hüllők a nagy túlélők
Ez pedig azt sugallja, hogy a pikkelyes hüllők már a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény előtt elváltak a többi ősi hüllőtől és túl is élték a tengeri fajok 95, a szárazföldi gerinces fajok 75 százalékának kipusztulásához vezető eseményt.
A Megachirella fosszíliáját csaknem 20 évvel ezelőtt fedezték fel az északkelet-olaszországi Dolomitok homokos-agyagos rétegeiben és tévesen a gyíkok egyik közeli rokonaként sorolták be.
CT-vizsgálat a csontvázon
Amikor azonban Simoes először látta a maradványokat, feltűntek neki bizonyos jellegzetességek, amelyek alapján a gyíkok korai evolúciójával lehetett kapcsolatba hozni a leletet. Kollégáival ezért részletesen tanulmányozták az apró csontvázat, amelyen egyebek között CT-vizsgálatot is végeztek.
A felvételek az állat korábban nem látott fizikai tulajdonságait is megmutatták. Például, hogy van egy apró csont az alsó állkapcsában, amely egyedülállónak számít a pikkelyes hüllők körében.
A kutatók múzeumról múzeumra jártak
A kutatók 17 ország több mint 50 múzeumát és egyetemét keresték fel csaknem 400 nap alatt, hogy a hüllőfosszíliák és élő példányok tanulmányozásából nyert adatok révén felvázolják az állatok korai evolúcióját, megalkotva filogenetikus családfájukat.
Simoes és munkatársai a Ptolemaiosz-kori rosette-i kőhöz – ez volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez – hasonlította a Megachirella fosszíliáját, abban az értelemben, hogy az „jelentős információkkal szolgál a kígyók és gyíkok evolúciójáról”.
(MTI)
Szerző
Friss
- Gyerekkórus a CPAC-dzsembori előzenekara, avagy hogy kerülnek a srácok egy politikai rendezvénnyel kapcsolatba?
- Közlöny van róla, de nem pont úgy, ahogy beígérték: ingyen venne fel készpénzt a postán? Majd jövőre!
- Perintfalvi Rita a noÁr mozgalom önfelfüggesztéséről
- Állami segítség a kiégett Hotel Silvanusnak!
- Hogy is lesz a mi lesz a…? – Szombaton hivatalosan is elstartol a választási kampány
- Figaro³ zenei, alkotói bravúr…no igen, a köbön!
- Nyugdíjasok 5 kg, családosok 10 kg, nagycsaládosok 15 kg almára jogosultak – A hálát a fülke magányában kéri a Fidesz kifejezni?
- „A noÁr ügye, hogy legyen egy ügyed!” Így most ügyetlen leszek! – kommentelték Molnár Áron bejelentését
- A tavasz 4 nyertes csillagjegye
- Capri, a G7-ek és Ukrajna a világ válságairól tanácskozik – a NATO főtitkára is részt vesz a találkozón