Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: mire számíthat az Árpád hídi taxis, akitől egy ámokfutó elrabolta az autóját?

Magyar György: ha nem jut közfeladat-ellátásra, szigorítsuk a Btk.-t, mert az ingyen van?
Megosztás

Három halott és négy sérült a következménye annak, hogy egy bedrogozott személyt szerdán a III. kerületi kapitányság rendőrei a zavart viselkedése miatt előállítottak, majd szabadon engedtek. A férfi még aznap este elrabolt egy taxit, amellyel ámokfutásba kezdett az Árpád hídon, és saját maga mellett megölt még két embert. Vajon ki a felelős mindezért, és milyen kártérítésre számíthatnak az érintettek, illetve az elhunytak hozzátartozói? S milyen anyagi ellentételezés illeti meg a taxis nőt, aki ügyvédi irodánkat bízta meg jogi képviseletével?

Az ügy nem az Árpád hídon kezdődött,

hanem a III. kerületi Tavasz utcánál, ahol egy női taxisofőr az autója mellett dohányzott, a Toyota Camry ajtaja nyitva maradt, s ekkor lépett hozzá a balesetet okozó elkövető, aki beült a kocsiba. Csécsi Soma, a BRFK szóvivője beszámolt arról, hogy kettejük között dulakodás történt, de a férfi erősebbnek bizonyult, magára zárta az ajtót és elhajtott. Ezután az autóval a Vörösvári útra vezető lehajtót felhajtónak használta és a forgalmi iránnyal szemben felment az Árpád hídra, és itt ütközött először egy Hyundai-jal, ám ebben a balesetben személyi sérülés nem történt. A sofőr nem állt meg, hanem továbbhajtott, s a margitszigeti lehajtó után nem sokkal ütközött egy Suzuki Ignisszel, valamint a mögötte haladó Skoda Octavia taxival. A baleset következtében a 43 éves elkövető, valamint a Suzukiban utazó férfi és nő is életét vesztette. A Skodában négyen voltak, őket kórházba szállították. A rendőrség halálos közúti baleset gondatlan okozása, a Tavasz utcai incidens miatt pedig jármű önkényes elvétele miatt indított eljárást. Tudni kell, hogy a Btk. szerint aki

„idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Más azonban a rablás tényállása

Ezt a cselekményt az követi el, aki

„idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot alkalmaz”.

Nem irigyeljük Csécsi Somát, aki maga utalt a dulakodásra, mégis azt kellett magyaráznia, hogy ez csak a jármű önkényes elvételének tényállását alapozza meg.

A lényegen ez persze mit sem változtat: meghalt három ember, köztük az elkövető, aki már nem büntethető.

A gyanúsított ráadásul napközben már megjárta a rendőrséget. Őt lakossági bejelentésre a zavart és garázda viselkedése miatt állítottak elő, és a motozás során kábítószergyanús anyagot találtak nála. A gyorsteszt pozitív jelzést adott. A férfi a fogyasztást elismerte, és az intézkedést sem panaszolta, ugyanakkor vallomást nem tett. Ezek után szabadon bocsátották, majd bekövetkezett a fentebb körülírt tragédia. A rendőrségi törvény szerint viszont a testület

„védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak”.

Egy bedrogozott ember esetében ez az általános életvédelmi kötelezettség bizonyára fennáll, hiszen ha valakit bódult állapotban alaposabb vizsgálódás nélkül kiengednek, az önmagára vagy másokra nézve is veszélyes magatartást tanúsíthat.

Ezt persze nem egy ügyeletes tisztnek kell eldöntenie

A rendőrség csak közreműködik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatának kezdeményezésében, illetve egészségügyi intézetbe történő szállításában.

Egy drog hatása alatt álló – a hivatalos közlések szerint is zavart – személy esetén vajon nem lett volna indokolt ilyen intézkedés?

Fontos kérdés, hogy az ámokfutó milyen sebességgel hajtott a forgalommal szemben az Árpád hídon, és tényleg drogos állapotban volt-e.

Ám nem kevésbé lényeges a hatóság előtt már nem ismeretlen, kábítószert rendszeresen fogyasztó személy ügyében eljáró rendőrök felelősségének vizsgálata sem.

A megbízónk – a taxis nő – szerencsére rendelkezik casco-biztosítással, így az elrabolt totálkáros járműve aktuális forgalmi értekének megfelelő összegű kártérítésre számíthat. Majd valamikor.

Szakértőink véleménye alapján viszont a biztosítás nem terjed ki az időközben elmaradt bevételre, az új jármű beszerzésével kapcsolatos többletköltségekre, a taxiként történő üzembehelyezésre, tehát az asszonynak bizonyára jelentős veszteséget kell elkönyvelnie. Egyébként a lopott autójával okozott károknak a saját kötelező biztosítása alapján történő megtérítése sem egyszerű kérdés.

Ügyfelünk képviseletében annyi a dolgunk, hogy – a biztosítási jogviszonyon túlmenően – próbáljuk tisztázni, hogy a gépkocsijának elrablása ok-okozati összefüggésbe hozható-e egy vélelmezett rendőrségi mulasztással…

Forrás

Kapcsolódó

Szerző