Mocsai doktor(?): Megrendezzük a világ magyarjainak sportjátékát Budapesten a Maccabi Játékok mintájára!

Végleg leszámolnak azokkal, akik a „no sport” elvet követve inkább kényelmesen élveznék az élet más területeit az edzőteremben töltött izzadt évek helyett. Végül is agyra is lehet gyúrni!

Az „izomagy” az úr!?

2025-re nagyszabású sporteseményt tervez Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora. Mocsai Tusványoson beszélt a körvonalazódó tervéről.

Megrendezzük a világ magyarjainak sportjátékát Budapesten a Maccabi Játékok mintájára.

Az elképzeléséről még nem egyeztetett

a kormánnyal, és természetesen a sportolói érdeklődést is fel kell még mérni – itthon és a határon túl. Ezután lehet eldönteni, egyáltalán milyen sportágakban hirdetik meg majd a játékokat.

Mocsai a beszélgetésen akkor dobta be ezt az tervét, amikor a moderátor, Kovács István Kokó felvetette, hogy vajon a magyar sportolók teljesítményéhez mennyit ad hozzá a magyarságtudat. Kokó úgy véli, hogy a

„magyar sportolóknak lelke van, fejleszthető lelki világuk van”.

Kedves Kovács úr! Ön szerint ez tényleg nemzetspecifikus? A többi sportolónak, akiket kiütött, vagy akik Önt verték össze, nem volt lelkük?

Mocsai szerint nem lehet nem észrevenni,

hogy a sportban a magyarok jobban teljesítenek, mint az a GDP-hez vagy a lélekszámhoz képest elvárható lenne. Kokó megjegyezte, hogy ő például minden sportolót arra biztat, hogy

bátran Magyarországnak nevezzék a hazánkat és ne Hungarynek.

Mire Mocsai helyeslően megjegyezte, hogy a magyar nyelv olyan szépsége is segítheti a sportolókat, mint hogy

„feleségünk van, aki fele az életünknek, nem wife-unk van”.

Gratulálok az ötlethez! Így tuti, hogy magyar áll majd az összes dobogón! Fő a verseny!

Mocsai Tamás egykori kézilabdázó,

a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezető igazgatója, Mocsai Lajos fia ezt azzal egészítette ki, hogy azért sokat változott a magyar sport attól is, hogy több pénz lett benne. Ugyanakkor az élsportban a teljesítményhez, a sikerhez 100 százalékos munka is kell, és hogy a sportolók egy nagyon szigorú napirend szerint éljenek. Az akadémián ők például éjfélkor lekapcsolják az internetet, hogy biztosan mindenki kipihenten érkezzen a reggeli edzésre.

Az úszó olimpiai bajnok Gyurta Dánielt Kokó arról kérdezte, hogy a sportolóknak mennyi segítséget tud nyújtani a nemzeti összetartozás. Gyurta pedig elismerte, hogy a kiemelt eredményéhez „sok-sok edzés, tehetség, kínzóna” kell, de

„a csúcshoz, az olimpiai aranyhoz, a nemzeti himnuszhoz mindennek klappolnia kell”.

Megáll az ész! Hogyan lesz egy olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszóból miniszteri főtanácsadó?

Gyurtának pedig

„a pluszt az a küzdelem jelentette, hogy a magyar zászló legyen a legmagasabban.”

Forrás