Kerítésen innen
MOK-közlemény: Takács Péter egészségügyi államtitkár állításával szemben az igazság az….
A Partizánnak adott interjút Orosházán Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki kórházlátogatásra érkezett a városba. A helyszínen spontán tüntetés is szerveződött az intézményben kialakult állapotok miatt. Többek között a MOK is szóba került, aminek kapcsán Takács szakított az eddigi NER-állítások veretességének „lejárati idejét illetően”, ugyanis állításit csípőből, bizonyítékokkal alátámasztva lehet cáfolni.
Takács tudja és mondja…
Takács kifejtette, hogy a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) rendszeresen tárgyalnak a szakmai kérdésekről. Szerinte egyébként a kamara kormányellenes demonstrációt tervezett, és hiába mondta a szervezet elnöke, hogy ez nem az, Takács Péter tudja, hogy ez az volt. A politikus itt a MOK plakátkampányára hivatkozott, amely szerinte egy 444-es szalagcím válogatás volt, amelynek a többsége tételesen cáfolható. A háziorvosi rendszer átszervezésén, a kompetenciabővítésen, amit 6000 háziorvos vár, másfél éve dolgoznak, mondta Takács, aki szerint a MOK nem vett részt a munkacsoport záró ülésén, aminek időpontját előre egyeztették. Pedig – érvelt az államtitkár – mindenki várja a megállapodást, és itt vagyunk a megegyezés kapujában,
„hadd indítsam el a jogalkotást”,
de a kamara kamu kifogásokra hivatkozva nem jelent meg. Takács szerint vezetői szinten nem volt ott a MOK, mert abban az időpontban egy sajtótájékozattót tartottak arról, hogy a belügy nem működik együtt velük.
fotó: T. P. facebook oldala/V.K.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
MOK-közlemény
„A Partizánnak adott, 2025.04.04-én megjelent interjúban Takács Péter államtitkár azt állította, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem vett részt az Alapellátási Munkacsoport február 5-i ülésén.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a MOK két vezető tisztségviselője is ott volt, és aktívan részt vett az egyeztetésen. Az eseményről szóló összefoglalót tagjaink február óta elérik a MOK zárt felületén. A Kamara már két évvel ezelőtt javaslatot tett a háziorvosi kompetenciák bővítésére, és azóta is sürgeti ennek a területnek az újraszabályozását; remélhetőleg ennek első köre idén tavasszal megtörténik.
Az interjúban ugyancsak elhangzó, másik állítására reagálva:
a MOK társadalmi kampánya nem újságok szalagcímeit, hanem a hivatalos, mindenki által megismerhető KSH, OECD és Eurostat adatokat teszi ismertté. Az adatok és azok forrásai a Kamara kampányplakátjain és a tobbeterdemel.hu oldalon is elérhetőek.
A MOK februárban azért indított társadalmi kampányt, mert a magyar lakosság egészségére és egészségügyi ellátására nem jut elegendő figyelem, jobbítási akarat, forrás. A MOK – ahogy eddig -, úgy továbbra is tárgyal a kormány és az egészségügy irányításának képviselőivel, aktívan részt vesz a munkacsoportok tevékenységében, azonban a tárgyalást önmagában nem tekinti eredménynek. Az egészségügyi ellátórendszer működésének tényleges jobbításához jelentős állami forrásbővítésre, valamint konszenzuson alapuló, megtervezett, és következetesen végigvitt strukturális, financiális és kulturális reformra van szükség. Ezek érdekében a MOK tovább folytatja a társadalmi kampányt.”
Csak úgy…
Azzal kapcsolatban, hogy 2030-ig nem ismerhető meg az egészségügy átalakítási terve, amelyet a Boston Consulting nevű cég készített a kormány számára, Takács azt mondta, hogy az egy előkészítő anyag, és abban csomó minden van, amit a kormány nem szeretne megvalósítani, de
alkalmas arra, hogy hergeljék vele az állampolgárokat.
Az anyag szerint például sok a kilencven kórház Magyarországon és elég lenne hatvan.
A kórházbezárást én alapvetően baloldali programnak tartom
– mondta az államtitkár.
(A 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cég készített a Belügyminisztérium megrendelésére egy több száz oldalas dokumentumot. A K-Monitor 2023-ban perelte be a Belügyminisztériumot, hogy közérdekű adatként adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című tanulmányt, amelynek tartalmáról sokat ugyan nem lehet tudni, de azt igen, hogy ez nagyjából a kormány sorvezetője az egészségügy átalakításához. A nemzetközi tanácsadó céggel 2020 májusában, a Covid hazánkba érkezése után nem sokkal
780 ezer euró plusz áfáért (312 milliárd forint + ÁFA)
arról szerződött a Belügyminisztérium, hogy elkészít egy átfogó tanulmányt a magyar egészségügy helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a rendszer átalakítására. Nem véletlenül esett a belügy választása a BCG-re: a tanácsadó cég egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, illetve a javaslattétel a döntéshozóknak. Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak.
A kormány 2020-ban arra hivatkozva titkosította tíz évre a BCG-tanulmányt, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó.
A K-Monitor azonban ezt megtámadta, és beperelte a BM-et. Első fokon 2023 novemberében a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla a tanulmány nyilvánosságra hozataláról döntött. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol tavaly júniusban az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis a Kúria szerint is titkosnak kell maradnia az anyagnak. Az ítéletet ellen a K-Monitor alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, amely azonban a panaszt nem fogadta be. Forrás)
Szerző
