Ne egy hülyeségeket beszélő minisztériumi ember döntse el egy gyerek sorsát

Daróczi Gábor művelődésszervezőt a múlt hét végén kérte fel Karácsony Gergely az általa meghirdetett  árnyékkormány oktatási miniszterének. A szakember a Klubrádiónak nyilatkozott,

Jelzésértékű, hogy egy kormányban milyen tárcák vannak

 „Az, hogy egy kormányban milyen területnek van önálló tárcája, nagyon fontos üzenet a társadalom felé. Propagandaminiszter az van, saját költségvetéssel, oktatási  miniszter pedig nincs.” 

A Karácsony által felvázolt árnyékkormány lehetséges oktatási minisztere azt mondta, szerinte senki sincs, aki az oktatáspolitika minden területéhez ért, de ő tudja, hogy mit tud, és miben van szüksége segítségre. Szerinte a tankötelezettség korhatárának csökkentése egy értékválasztás volt a kormánytól, mint ahogy az is, hogy az elitet támogatják, a maradék nyolcvan százalékról pedig különböző mértékben, de lemondtak:

„Ez nem szakmapolitikai kérdés, hanem egy döntés. Az én értékválasztásom ezzel szemben az alul lévő nyolcvan százalékról szól” /…../     „Ne egy hülyeségeket beszélő minisztériumi ember döntse el egy gyereknek a sorsát, ez nem így működik egy normális társadalomban.”

A szakemberfelhívta a figyelmet ara, hogy  az egyházi iskolák jóval több állami támogatást kapnak, mint az állami iskolák.  A Fidesz évekig riogatta az önkormányzatokat az államosítás rémével, akik emiatt érezték, hogy érdemes átadni az iskolákat az egyházaknak. Szerinte itt már lehetett tudni, hogy valami nagyon furcsa történik:

A jó iskolaigazgató, nem feladatvégző, hanem menedzser

„Képzeljük el, hogy van egy állami rendszer, ami minden iskolára vonatkozik, majd onnan kiengednek iskolákat és több szabadságot és pénzt adnak nekik. Ez azért az abnormalitás súlyos példája.”

A legfontosabb, amitől az iskola vezetője nem feladatvégrehajtó, hanem menedzser lesz, az a szabadon felhasználható pénz, és ebben van háromszoros különbség az állami és az egyházi iskolák forrásaiban. Náluk normatív alapon megy dologi költésre a támogatás, az állami iskoláknál pedig feladatfinanszírozás van, elvileg mindent amire szükség van, azt az állam állja.

„Megvizsgáltuk, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a normatív 160 ezer forinthoz képest 57 ezer forint jutott az állami iskoláknak. Idén az egyházi iskolák 200 ezer forintot kapnak diákonként, az állami költségvetésből pedig az látszik, hogy az állami iskolák háromezer forinttal kevesebbet, mint tavaly”

 

Ugyanakkor hangsúlyozta:

„Amennyit az egyházi iskolák kapnak, az közelebb van ahhoz, amennyire szükség lenne. Az állami iskolák támogatását kell erre a szintre megemelni, mert így lehet az alapfeltételeket megteremteni. Ez a költségvetésben aprópénz, de az iskolák hétköznapjaiban nem”

 

A  legfontosabb intézmény az iskola

Abnormális, hogy az iskolák vezetőinek nincsen szabad mozgása abban, hogy milyen eszközöket és szolgáltatásokat vásárolnak. Erre példaként azt hozta fel, hogy az állami iskolák rengeteg angol tanárt keresnek, az egyházi iskolában viszont ez azért nem akkora probléma, mert a plusz pénzből tudnak szolgáltatást, például drágábban, de jól dolgozó angol tanárt szerezni a piacról:

„Balog Zoltán mindenért, és így az oktatásért is felelős miniszter nem a fideszes szavazók minisztere, hanem mindenkié. Nem szabadna ez alapján kegyeket osztogatni, mindenkinek jól kellene járni. Ne az elit extra támogatása legyen a cél, hanem mondjuk, hogy legyen egy rendes iskolahálózatunk.”
Daróczi Gábor szerint az, hogy egy iskola milyen lesz, apró dolgokon , például a szabad tankönyv választáson múlik, azon, hogy milyen tanárokat és milyen módszerrel vehetnek fel.

„Ma már a tetőfedőnek sem elég, ha csak a kalapácsot tudja tartani, a magasabb végzettség bizonyítottan magasabb bérrel jár. Az egyetem és főiskola olyan képességeket ad, amit a munkaerőpiac honorál, ilyen a jó kommunikációs készség, a csapatjáték és az új dolgok tanulásának képessége”

Jelenleg az, hogy valakiből mi lesz, a szülei iskola végzettségén, a családi hátterén és azon múlik, az ország melyik részén született, nem pedig a képességein. Daróczi szerint az oktatási rendszer felerősíti az otthonról hozott hátrányokat, és ez nem csak a kisebbség, nem a romák, nem a legszegényebbek problémája:

„Aki alulra kerül, annak semmi esélye sincs kitörni. Ha te szegény vagy és nem tudsz szabadon iskolát választani, valószínűleg közmunkás vagy munkanélküli leszel.”

Kapcsolódó

L. Ritók Nóra: az egyik iskolában minden gyerek barna, a másikban egyik sem az

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest