Nekiment az ügyészségnek és a KESMA-nak a jogállami jelentés

A magyar ügyészség nem túl aktív a korrupciógyanús politikusok ügyeiben, és nem vizsgálták meg a hatóságok a magyar média sokszínűségét fenyegető kormányközeli médiaalapítványt – többek közt ezek az ügyek szerepelnek a magyar jogállamiságról szóló jelentésben, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

„Ez egy megelőző mechanizmus, fontos rést töm be. Három célja van. Azonosítsa a lehetséges jogállamisági problémákat kezdeti fázisban, hogy párbeszédet indítson, és hogy erősítse a jogállamiságot” – hangsúlyozta Vera Jourová bizottsági alelnök a jelentés szerdai bemutatásakor.

„A koronavírus-járvány okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.”

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz vezetett – emlékeztetett a biztos. Továbbra sem elégséges a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban – sorolta a több tagországban megjelenő problémákat.

„Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is” – tette hozzá.

Egyenlő bánásmód

Minden tagállamot egyenlően kezeltünk, minden esetben ugyanazt a módszert használtuk – emelte ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos.

Négy pillérből áll a jelentés, vizsgálják az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiát, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Az Európai Unió összes tagállamáról készített jogállamisági jelentést az Európai Bizottság

Most először készült ilyen átfogó felmérés a tagállamokban tapasztalható helyzetről. Magyarországon több terület miatt is aggodalmát fejezte ki a testület, az említett ügyek többségében már korábban is jelezték, hogy problémásnak találják azokat.

A bizottság az ezentúl évente készülő jelentést hangsúlyosan a jogállamiságról szóló párbeszéd elindításának szánja. Magyarország esetében kérdésessé teszi a párbeszédnek az elindítását a tény, hogy éppen a jelentés bemutatása előtti napon követelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vera Jourová bizottsági alelnök lemondását. A cseh biztoshoz tartoznak a jogállamisági ügyek.

A magyarországi helyzetről szóló jelentés részletei

Ügyészség

Bár Magyarországon egyes magas szintű korrupciós ügyekben folyamatban vannak büntetőeljárások, ezek továbbra is nagyon korlátozott formában zajlanak. Úgy tűnik, hogy hiányzik a következes és határozott fellépés ahhoz, hogy súlyos megfogalmazott vádak esetén bűnügyi nyomozást indítsanak olyan korrupciós ügyekben, ahol magas rangú tisztségviselők és közvetlen köreik érintettek.

Média

Az egyik legproblémásabb terület Magyarországon a jogállamiság szempontjából a média. A jelentés kitér arra, hogy Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.

Problémaként említik továbbá a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.

Külön említést kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.

Bár nem említik név szerint, de az index.hu-val történtekre utalva azt írják, további aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy egy közelmúltbeli hatalomátvétel mintáját követve további gazdasági hatalomátvételek lesznek a megmaradt független híroldalak esetében is.

Civilek szerepe

A civil szervezetek instabil környezetben végzik a tevékenységüket, de továbbra is a jogállamiság védelmének fontos szereplői – áll a jelentésben. Említik a 2017-es magyarországi civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melyről 2020 júniusában kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy sérti az uniós jogot, mert a tőke szabad mozgását és az egyesülési jogot is diszkriminatív módon korlátozza.

A luxemburgi testület szerint a törvényben szereplő megkülönböztető előírásokkal a civil szervezetek egy részét megbélyegezték, és bizalmatlanságot igyekeztek kelteni velük szemben.

Független igazságszolgáltatás

Magyarországon az Országos Bírói Tanács komoly kihívásokkal szembesül, mikor megpróbálja egyensúlyozni az Országos Bírói Hivatal elnökének a hatalmát a bíróságokat érintő kérdésekben. A jelentésben aggasztónak minősítik azt az új szabályozást, mely lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök kinevezze a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) bírájának.

(Euronews)

Orbán Viktor még a szokásosnál is hisztérikusabban reagált - beköpte Vera Jourová alelnököt

Élő vita a magyar jogállamiságról: Donáth Anna vs. Varga Judit