Nem könnyű karácsonyi olvasmány – Nem az a riasztó, hogy mikor, hanem, hogy tényként számolnak vele

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén -így most is összeállította nem könnyű karácsonyi olvasmánynak szánt- a következő másfél évtizedre szóló elemzését. 

A világgazdaság recesszióval néz szembe 2023-ban

A Gazdasági és Vállalkozáskutató Központ szerint a világ 2023-ban recesszióval néz szembe, az infláció leküzdését célzó magasabb hitelfelvételi költségek miatt számos gazdaság összehúzódik.

A világgazdaság 2022-ben először lépte túl a 100 billió dollárt, de 2023-ban meg fog állni, ahogy a döntéshozók folytatják a harcot a megugró árak ellen – áll a brit tanácsadó cég éves Világgazdasági Liga-táblázatában.

„Valószínű, hogy a világgazdaság recesszióval néz szembe jövőre a magasabb infláció miatti kamatemelések következtében”

– mondta Kay Daniel Neufeld, a CEBR Forecasting igazgatója.

Még a Nemzetközi Valutaalapnál is pesszimistább előrejelzések

A jelentés hozzátette:

„Az infláció elleni harc még nem nyert. Arra számítunk, hogy a központi bankárok 2023-ban is ragaszkodnak fegyvereikhez a gazdasági költségek ellenére. Az infláció kényelmesebb szintre csökkentésének ára rosszabb növekedési kilátásokat jelent az elkövetkező években.”

Az eredmények pesszimistábbak, mint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése. Ez az intézmény októberben arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság több mint egyharmada zsugorodni fog, és 25 százalék az esélye annak, hogy 2023-ban a globális GDP kevesebb mint 2 százalékkal nő, amit globális recesszióként határoz meg.

Ennek ellenére 2037-re a világ bruttó hazai terméke megduplázódik, mivel a fejlődő gazdaságok felzárkóznak a gazdagabbakhoz. A változó erőviszonyok miatt 2037-re a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség a globális termelés több mint egyharmadát adja majd, míg Európa részesedése kevesebb mint ötödére csökken.

A CEBR az IMF Világgazdasági Kitekintéséből veszi alapadatait, és belső modellt használ a növekedés, az infláció és az árfolyamok előrejelzésére.

Riasztó kilátások

Kína most legkorábban 2036-ban – a vártnál hat évvel később – várhatóan megelőzi az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságaként. Ez Kína nulla Covid-politikáját és a nyugat felé lassuló növekvő kereskedelmi feszültségeket tükrözi, amelyek lelassították a növekedést.

A CEBR eredetileg 2028-ra számított a váltásra, amit a tavalyitáblázatban 2030-ra tolt vissza. Jelenleg úgy gondolja, hogy a fordulat csak 2036-ban fog bekövetkezni, de még később is bekövetkezhet, ha Peking megpróbálja átvenni az irányítást Tajvan felett, és megtorló kereskedelmi szankciókkal kell szembenéznie.

„A Kína és a Nyugat közötti gazdasági háború következményei többszörösen súlyosabbak lennének, mint amit Oroszország Ukrajna elleni támadása után láttunk. Szinte biztos, hogy egy éles világgazdasági recesszió és az infláció újbóli fellendülése következik be. (…) De a Kínát ért kár sokszorosa lenne, és ez megtorpedózhat minden olyan kísérletet, amely a világgazdaság vezetésére irányul.”

Kay Daniel Neufeld azt is megjósolta, hogy:

India lesz a harmadik 10 billió dolláros gazdaság 2035-ben, és a világ harmadik legnagyobb gazdasága 2032-re
Az Egyesült Királyság továbbra is a világ hatodik legnagyobb gazdasága, Franciaország pedig a hetedik lesz a következő 15 évben, de Nagy-Britannia már nem fog gyorsabban növekedni, mint európai társai,
A természeti erőforrásokkal rendelkező feltörekvő gazdaságok „jelentős lökést” kapnak, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fontos szerepet játszanak a megújuló energiára való átállásban
A globális gazdaság nagyon messze van attól a 80 000 dolláros egy főre jutó GDP-szinttől, amelynél a szén-dioxid-kibocsátás elválik a növekedéstől, ami azt jelenti, hogy további szakpolitikai beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy elérjük azt a célt, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest mindössze 1,5 fokkal korlátozzák.

Kapcsolódó: Magyarország a „kínai gyorson”