Connect with us

Kerítésen innen

Nem összeesküvés-elmélet! – A jégelhárító-rendszer miatt van aszály a Dél-Alföldön?

Megosztás

Mostanában, az aszály kellős közepén, egyre többször hallani, hogy a Jéger Rendszer a felelős az alföldet sújtó szárazságért.

Megosztás

Másnak is felűnt már, hogy Csongrád-Csanád megyében a Szeged – Makó – Hódmezővásárhely háromszögben két hete egy milliméter csapadék sem esett. Míg a zivatarok elérték a Viharsarkot is, addig ebbe a régióban már nem jutott eső.

Deák Hajnalka Makóról azt állítja le kell állítani a Jéger rendszert!

Addig míg az interneten népszerű konteó, hogy repülőkről permeteznek minket a gonosz háttérhatalmak, addig valóban van olyan fizikai-kémiai rendszer, ami a nagyobb jégverés kialakulását hivatott elhárítani.

2018-ban országos szinten működésbe lépett a jégkármérséklő rendszer, azaz a Jéger

A Vidékfejlesztési Program 1,8 milliárd forintos forrásából kialakított beruházás, a termelőknek nem jelent pluszköltséget, mivel azt a gazdák befizetésein alapuló agrárkár-enyhítési alapból finanszírozzák. A magyarországi jégkármérséklő rendszernek Európában elsőként lett a teljes országot lefedő hálózata, 986 talajgenerátorral, köztük 222 automata berendezéssel.

Deák Hajnalka azt írja: „A magam részéről azt gondolom, abba kell hagyni az időjárásba való beavatkozást és hagyni végre a nyugati felhőket keletig eljutni, nem lefejteni mesterségesen nyugaton, és kettévágni az országot. Le kell állítani a Jéger rendszert! Sokkal körültekintőbben üzemeltetni, nem rábízni szakértelem nélküli “droidokra”, akik megkapják az SMS-t az OMSZ -től és bekapcsolják órákkal a frontok érkezése előtt a generátorokat. Volt élet Jéger nélkül is. A frontok nyugaton bejöttek és elértek keletig. Mára az ország közepéig érnek el csak. 4-ik éve. Kiesik belőlük minden nyugaton, ahogy hálóban megkapják az ezüst -jodidot, kis jégcseppekké alakulnak és leesnek. (Gravitációt ismerik). Ez a rendszer működésének az alapja, nem képződik nagy jég, de kicsi igen, és az levezeti a csapadékot, mikor mennyi van egy -egy zivatarfelhőben.”

Tényleg szétlövik a felhőket?

Fórumot rendez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) július negyedikén, négy helyszínen és nem csak gazdák részére. A téma a mostanában sokat emlegetett Jéger Rendszer, előadója pedig Kocsis Áron, a NAK jégkármérséklő rendszer üzemeltetési vezetője.

Mostanában, az aszály kellős közepén, egyre többször hallani, hogy a Jéger Rendszer a felelős az alföldet sújtó szárazságért. Önjelölt “meteorológusok” felelőtlenül keltik a feszültséget a közösségi médiában és vannak, akik felülnek a féligazságokba csomagolt megállapításoknak. Az ilyen helyzetekben természetes, hogy az ember keresi az okokat, de az észszerű az lenne, ha közvetlenül a forrástól szereznénk, valós információkat. Ezt kívánja segíteni a NAK a fórumokkal.

A jégkármérséklő rendszer működését illetőleg számtalan statisztika, feljegyzés készült, készül. Ezek nagy része alkalmas rá, hogy első pillantásra láthassuk a tényeket. Itt van mindjárt ez a két térkép. Az egyiken azt nézhetjük meg, mennyi ideig voltak bekapcsolva a jégkármérséklő talajgenerátorai, a mellette levőn pedig a tájegységenként az aszály mértékét.

Forrás: Oroscafe.hu

Friss híreink

Szerző

4 hozzászólás

4 Comments

  1. Czikó András

    2022.07.05 10:21 at 10:21

    Szerintem is le kellene állítani a jégelhárító rendszert, annak túlműködése miatt nincs eső Békés megyében sem. A felhők legtöbbször nyugatról keleti irányba haladnak át az ország felett, a Dunáig van eső utána alig-alig esik, szerintem ez attól van, hogy a fél országon keresztül ezüst-jodiddal bombázott felhőkben addigra már úgy feldúsul a hatóanyag, hogy az ország másik felében a hideg légkörben haladó felhőkben nem keletkeznek jégkristályok, azok lehullás közben elolvadnak abból lenne az eső, szerintem a jégkristály keletkezést akadályozza az ezüst-jodid, nincs jég, nincs eső sem.
    Más: A körülöttünk látható nagy aszály közepette, azt látjuk a szennyvíztisztító telepek derítő csatornái körül, ( nem csak közvetlen közel ) gyönyörű a növényzet, kukorica tábla, lucerna tábla, a búza 80 q/ha messzebb 30-40 q/ha, nem kellene 100 milliós öntöző beruházásokat csinálni, csak a meglévő meliorációs és egyéb csatornákba a folyókból vagy időben feltöltött víztározókból vizet kellene engedni az emelné a talajvízszintet és normális termelést lehetne folytatni, a fúrt kútból búvárszivattyúval üzemelő öntözőberendezések még kárt is okoznak mert a környezetben jelentősen csökkentik a talajvíz szintjét.

  2. Pingback: Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában - Városi Kurír

  3. Pingback: Fenyegetések miatt egyes területeken leáll a jégkármérséklő rendszer - Városi Kurír

  4. Pingback: Ha van valami amivel tervezhetett volna a kormány az az aszály | Városi Kurír

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük