Connect with us

Koronavírus

Xanax, Frontin, Rivotril – milliószám szedik a szenvedő magyarok

Megosztás

Ha valaki eddig megúszta, biztosan ismer olyan szenvedő hazánkfiát, aki kínjában aurahegesztőkhöz, karmaoldókhoz, csakrafeltöltőkhöz, rontáslevevőkhöz, vagy más hasonló „szakemberekhez” fordult.

szenvedes
Megosztás

Pszichoterápia, lelki bajok – mit kínál az egészségügy? Ha valaki eddig megúszta, biztosan ismer olyanokat, akik kínjukban aurahegesztőkhöz, karmaoldókhoz, csakrafeltöltőkhöz, rontáslevevőkhöz, bioenergetikusokhoz, tértisztítókhoz, előzőélet-kutatókhoz, lélekkozmetikusokhoz vagy más hasonló „szakemberekhez” fordultak. Az ügyben Város Kurír főmunkatársa  is nyilatkozott a HVG-nek.

Lélekkufárok

„A pszichoterápiás ellátás szinte kizárólag annak jár, aki meg tudja fizetni a magánrendeléseket. A kevésbé tehetőseknek maradnak a betegségek, a nyugtatók és a netes sarlatánok” –

írja a HVG-ben augusztus elején megjelent összeállításában Hercsel Adél „Lélekkufárok: Kóklerek elé vetett magyarok”  címmel.

A magyar helyzet borzasztó

„Az 560 ezer pszichiátriai betegből csupán 93 ezren kapnak pszichoterápiás kezelést, ami nagyrészt abból áll, hogy a beteg átlagosan mindössze három ülés erejéig találkozik a terapeutájával. Csoportterápiába alig 2 ezer fő jár, családterápiában pedig még kevesebben, 1700-an részesülnek – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől a Lélekben Otthon Alapítvány által kiperelt adatokból.”

Az állam tizedannyit fordít a pszichoterápiás beavatkozások közfinanszírozására, mint amennyit a segítség nélkül maradt szenvedő emberek nyugtatók felvásárlására kiadnak (az utóbbi összeg évi 6 és fél milliárd forint!) A kínok enyhülését ígérgető lélekkufárokra költött rengeteg magánpénz pedig ebben a statisztikában nem is szerepel…

Egyenesen kontraproduktív lenne

A HVG összeállításában a szerző kitér arra, hogy Bagdy Emőke (akit a „magyar pszichológia nagyasszonyának” titulál), pszichológuskamara létrehozásáért lobbizik,

„ami nagy vonalakban arról szól, hogy kötelezővé tennék a kamarai tagságot azoknak, akik abból élnek, hogy pszichológusként praktizálnak.”

A törvénytervezet már 2016 óta várakozik, nem lehet mondani, hogy az alaptörvény-módosításokhoz hasonlítható lendülettel foglalkoznak vele.

A pszichológuskamara ötlete iránt egyébként maga a szakma sem lelkesedik egyöntetűen. Finoman szólva. Azt pedig végképp kétségesnek tartják, hogy a fent vázolt súlyos problémákat megoldaná a kamara.
A HVG-nek nyilatkozott az ügyben portálunk Gyógyuló rovatának vezető munkatársa, Szigeti Ildikó pszichológus is, aki így fogalmazott:

„A meglévő törvényeink szabályozzák, hogy ma Magyarországon ki végezhet pszichológusi tevékenységet. A kamara egyenesen kontraproduktív lenne, mert a tervek alapján ők kizárólag a saját tagságával szemben tudna fellépni”.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük