Burány Sándor 1994 óta a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője. Eddig még soha nem érezte úgy, hogy meg kellene magyaráznia.
Az alábbi posztnak, állításunkkal ellentétben nem Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő a szerzője, hanem Surányi Bálint. Mi hibáztunk. Nincs mentségünk. Ezúton követjük meg a Képviselő urat.
Minden szavazó és főleg nem szavazó, függetlenül milyen érzelmektől fűtött az illető, okulására betű-híven tesszük közzé a politikus gondolat-kísérletét arra, hogy elmagyarázza, miért nem csapja földhöz kalapját és hagyja ott az egészet.
„Beülni, vagy nem beülni
A kérdés így felvetve totálisan értelmetlen. Olyan pártokról van szó, amelyek egy ilyen választáson elindultak, azt végigharcolták és mandátumhoz jutottak. Most azt mondani, hogy semmi értelme ott lenni, ezzel csak a Rendszert erősítenék – értelmetlen bohóctempó és félrevezetés. El kell tudni mondaniuk, hogy a választónak mi a haszon az ottlétből és ezt a továbbiakban tevékenységükkel folyamatosan bizonyítaniuk kell. Teljesen más kérdés, hogy mit keresnek a rendszer prominens ellenségei a Parlamentben Ha a meghatározó politikus figurák Miniszterelnök Úraznak, módosító javaslatok mellett érvelnek, napirend előtt beolvasnak -,nevetségessé teszik magukat. Csak nem azt akarják beadni a jónépnek, hogy ezzel a parlamenti munkával le lehet váltani a rendszert?
A pofonegyszerű megoldásra természetesen már rájöttek az ellenzéki pártok: párhuzamosan kell parlamenten kívül és parlamentben küzdeni egy rendszerváltásért. Csak arra a 2×2-re nem, hogy a parlamentbe nem a prominens vezetőiket kell ültetni, hanem azokat, akik a plenáris üléseken és a bizottságokban, fogadóórákon hasznosítani tudják képességeiket, az utcán és a tömegkapcsolatok építésében nem. Ez nem kétértelmű „bent is vagyok – kint is vagyok”, hanem egyértelmű, világos munkamegosztás.”
Ez viszont már valóban Burány
A parlamenti alakuló ülés után minden magyarázat nélkül az alábbi posztot tette ki:
“Nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet.”
Bethlen Gábor