Connect with us

Sport

Ökölvívás a Duna Aréna medencéje felett

Megosztás

Az ifjúsági ökölvívó világbajnokságot a Duna Arénában rendezik meg. Ez elképesztőnek tűnt, amíg a házigazdák fel nem fedték a forgatókönyv titkait.

ökölvívó vb a Duna Arénában
Megosztás

Nem hittek a fülüknek az újságírók a Magyar Ökölvívó Szövetség és a Bp2017 NKft közös sajtótájékoztatóján, amikor megtudták, hogy az augusztusi ifjúsági világbajnokságot a Duna Arénában rendezik meg. A terv első hallásra valóban elképesztőnek tűnt, egészen addig, amíg a házigazdák fel nem fedték a forgatókönyv titkait.

Átváltozás 24 óra leforgása alatt

„Azért dolgozunk és teremtünk új kapcsolatokat, hogy a Duna Aréna a jövőben ne csak a vizes sportok rangos eseményeinek adjon otthont, hanem – előbbiek elvárásait és szokásait tiszteletben tartva – más sportágak, illetve nem feltétlenül a sporthoz köthető események számára is kézenfekvő megoldást jelentsen. Ennek a célnak a szellemében most éppen az augusztus 21-én kezdődő férfi és női ifjúsági ökölvívó világbajnokságnak igyekszünk olyan otthont teremteni, ami a nemzetközi szövetség előírásainak teljes mértékben megfelel, különlegességével pedig mérföldkövet jelenthet a magyar sport történetében – nyilatkozta a Duna Aréna Hírlevelének Balogh Sándor, a létesítményt üzemeltető Bp2017 NKft gazdasági igazgatója. – Gyakorlott szakemberek és a velük együttműködő búvárok 24 óra leforgása alatt állítják majd össze azt a fém oszlopokon nyugvó acél tetőszerkezetet, amely kellőképpen stabil és teherbíró lesz két szorító felállítására. Mindebből a lelátón ülők semmit se fognak látnia, olyan látvány fogadja majd őket a Duna Arénában, mintha egy 5300 néző befogadására alkalmas korszerű sportcsarnokba érkeztek volna.”

A megoldás valóban különleges, ám nem egyedi

Erre Kovács Kokó István, a magyar ökölvívósport legendás alakja, az olimpiai és világbajnokból lett sikeres médiaszemély világított rá.

„Fantasztikus dolog, hogy Budapest 21 év után újra egy ökölvívó világbajnokságnak adhat otthont, amelynek meglepő forgatókönyvéről nekem az 1948-as londoni olimpia jut eszembe. Egészen pontosan a 70 évvel ezelőtti augusztus 13-a. Ami ugyan péntek volt, de nem fekete péntek Papp Lászlónak, aki a középsúlyúak döntőjében úgy elkalapálta a brit Johnny Wrightot, hogy a hazaiak kedvence többet volt a padlón, mint a saját lábán. A II. világháború utáni első olimpián az egyszerre leleményes és takarékos házigazdák a Wembley uszodát bedeszkázva az ökölvívók számára is elfogadható körülményeket teremtettek, ám a szűkös lehetőségek miatt az uszodát – folyamatos átalakításokkal – az úszókkal és a vízilabdázókkal kellett megosztaniuk. Így fordulhatott elő, hogy ugyanabban a „fregoli” létesítményben lett olimpiai ezüstérmes a magyar vízilabda válogatott, soraiban olyan nagyságokkal, mint többek között Lemhényi Dezső, Gyarmati Dezső, id. Szívós István és Brandi Jenő” – vette át a szót Kovács István, aki ezek után még több különleges színhelyről is említést tett.

Voltak szabadtéri megoldások

„A boksz alapvetően egy teremsport, de a múltban egymást követték a merészebbnél merészebb szabadtéri megoldások. New Yorkban hosszú éveken át közterületeken, elsősorban a Madison téren állítottak fel ökölvívó szorítót, később onnan költözött a sportág a Madison Square Gardenbe, és ettől kezdve „tető alatt” rendezték meg a mérkőzéseket. Mint világszervezetünk, a WBO megbízottja jelen voltam azon a gálán, ahol a ringet a moszkvai Vörös téren állították fel, méghozzá egészen közel a Mauzóleumhoz. Az először ördögtől valónak tartott ötlet gazdáinak a szükséges engedélyekért meg kellett harcolniuk, de nem tört bele a bicskájuk a vállalkozásba. Éppen ellenkezőleg: legutóbb már tízezres nézőközönség előtt rendezték meg a „Boxing Day” eseménysorozatát, amely hatalmas médiavisszhangot kapott. Jómagam pedig még aktív versenyző voltam, amikor előbb Prágában, aztán a lengyelországi Gdansk városában jégpályára felépített ringben bokszoltam, ott aztán csak a légkör volt forró, nekünk versenyzőknek cseppet sem volt melegünk…”

Nézőcsúcs az Azték Stadionban

„Ha már a különleges színhelyeknél tartunk, nem feledkezhetek meg arról a profi mérkőzésről, amelyet 1993-ban több mint 130 ezer néző előtt(!) a mexikóvárosi Azték Stadionban rendeztek meg. Ki más győzhetett volna, mint a „Boksz Cézár”, azaz a mexikói Julio César Chávez. Nekem is jutott a stadionokból, előbb az Üllői úti régi Fradi pálya, ahol EB-meccsemen 22 ezren szurkoltak nekem, aztán 2010 júniusában is telt ház előtt küzdöttem a Kisstadionban, ami sajnos nem az én napom volt.”

Aki a sportágat kevésbé ismeri: Kovács amatőrként 287 mérkőzéséből 268-at nyert meg, profiként 22 győzelem és egy vereség volt a mérlege.

Vívás a Hajósban

A Duna Arénában hamarosan megvalósuló különleges megoldás kapcsán felötlik az 1999-ben a Margitszigeten megrendezett és magyar sikerektől hangos öttusa világbajnokság emléke, amikor a szervezők egyik célja az volt, hogy az öt számot egy 500 méteres átmérőjű körön belül rendezzék meg. Így is történt, ehhez viszont az kellett, hogy a Hajós Alfréd Sportuszoda fedett medencéjét – ötletes megoldással – „vívócsarnokká” alakítsák át. Akkor öles fagerendák összeillesztésével sikerült a vívópástoknak tökéletes helyet biztosítani. A VB hatalmas sikerrel zárult, Klaus Schormann, a nemzetközi szövetség német elnöke később úgy nyilatkozott, hogy a magyarok bravúros szervezése nélkül a sportág olimpiai jövője meginoghatott volna.

Sport Mindig

Kapcsolódó:

A FINA igazgatója elégedett Budapesttel és Gyárfást dicséri

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük