Matolcsy és a regnáló remek ötletének köszönhetően 2013. január 1-e után bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéket, amiről a szokásos melléduma azt állította, hogy a bankok fegyelmezését szolgálja, ám ők teljes joggal vonták le Öntől a 0,3 százalékot.
Matolcsy és a regnáló remek ötletének köszönhetően 2013. január 1-e után bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéket, amiről a szokásos melléduma azt állította, hogy a bankok fegyelmezését szolgálja, ám ők teljes joggal vonták le Öntől a 0,3 százalékot.
Bocsi…..
Matolcsy György jegybankelnök egyáltalán nem szemlesütve nyilatkozta a minap: a Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kísérte, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait vagy költségeit.
„A vizsgálatok eredményként a Jegybank összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki, és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést”
A jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán
„a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza”.
Az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot. 26 intézmény perben támadta meg. 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével. Kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank.
A bankok a bírság mértéke, illetve az intézkedések és elvesztett perek számából kiindulva többségében „túltolták” a közteher áthárítását a fogyasztókra.
Ennek annyi… már amennyiben betartják
2019 január elsejétől a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket – más kérdés, hogy néhány hazai pénzintézet nem építette be azonnal a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ma is ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Amikor a hónap eleján megkérdeztük az MNB-t, van-e hatásköre felügyeleti szervként arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse, kiderült, hogy nincs.
Próbautalásokkal és a bankoknak írt levelekkel próbálták kideríteni, ki nem érvényesítette a változást a fogyasztó felé,
és az Erste, az Unicredit, valamint a Sberbank akadt fenn a szűrőn. Az Erste azzal indokolta a késlekedést, hogy náluk az árazási bizottság évente csak egyszer, februárban ül össze, így akkor dönthetnek a díjak mérsékléséről. Az Unicredit január 23-án hozta nyilvánosságra a január 1-jétől hatályos díjváltozásokat tartalmazó kondíciós listákat, a Sberbank pedig akkor csak annyit árult el, hogy még gondolkodnak a díjszabási struktúrán.