Orbán csak az erőből ért

Tanulságos lehet olvasóink számára, hogyan látja Nagy Attila Tibor politológus napjaink Magyarországát, mit gondol mindarról, ami napjainkban, hazánkban történik. A szakértő írása a 24.hu oldalon jelent meg, ezt szemlézzük.

Tavaly december óta Magyarországon megváltozott a politikai légkör

Omladozni látszik az Orbán által felépített rendszer. Az év végén elkezdett tüntetéshullám nem fejeződött be, januárban tovább folytatódtak a demonstrációk. A győri Audi dolgozói–Magyarországon eddig még példátlan módon–bérkövetelésük kikényszerítése érdekében egy hetes sztrájkba kezdtek.

A politológus szerint a január 19-ei „Álljon le az ország!” demonstráció lényegében észrevétlen maradt, egyedül a Lánchíd és pár környékbeli utca forgalmát sikerült rövid időre megakasztani. Pedig vidéken közel hatvan helyszínen tüntettek, illetve tartottak forgalomlassító demonstrációt. Az ország azonban nem állt le.

Budapest egyértelmű kudarc volt

Nagy szerint az ellenzéknek akkor sem lehet oka a derűlátásra, ha a résztvevők számából indulunk ki. Országszerte összesen bő tízezren vettek részt a megmozdulásokon. A budapesti pár ezer fős demonstráció a kéthetes rákészülést, a viszonylag jelentős hírverést követően egyértelmű kudarc; a hat és félmillió vidéki választópolgárhoz viszonyítva a néhány ezres vidéki résztvevő is elenyésző szám.

Mindannyian tudjuk, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom az elmúlt közel harminc évben szinte láthatatlan volt, tagsága lecsökkent, tényleges erőt nem jelentett. Joggal írja a szerző, január tizenkilencedike azt is megmutatta, hogy az Orbán-rendszer megdöntése aligha várható a szakszervezetektől. Bebizonyosodott, hogy politikai délibáb volt az országos sztrájk emlegetése. Márpedig 2018 decemberében több ellenzéki, főleg szocialista politikus biztatta a szakszervezeteket: tessék általános sztrájkot szervezni. Megfogalmazta, a múlt heti akció megmutatta, a jelenlegi szakszervezeti vezetők képtelenek lennének egy országos sztrájk megszervezésére.

Hangsúlyozta ugyanakkor, Orbánnal és kormányával szemben az elégedetlenség ettől függetlenül jelentős, ám ennek hatékony artikulálását jól meg kellett volna szervezni és a kezdeti decemberi lelkesedés után januárban ez elmaradt.

A kormány sem lehet teljesen nyugodt

A Fidesz népszerűsége – legalábbis a Závecz Research legutóbbi felmérése szerint – csökken, holott a Fidesznek elemi érdeke a minél jobb szereplés a májusi EP-választáson, hogy az európai politikában, különösen az Európai Néppárton belül Orbán Viktornak minél nagyobb súly jusson.

A szakértő írásban azt is hangsúlyozta, hogy az őszi önkormányzati választáson a Fideszt érhetik meglepetések. Ebben komoly szerep juthat, a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, amely január elején kezdett el építkezni. A mozgalom vezetője bízik abban, hogy számos helyen sikerül megvalósítani, hogy egy közös ellenzéki jelölt induljon, a Fidesz jelöltjével szemben. Ezt erősíti a publicisztikájában a politológus is, hangoztatva, lehet, a kormányellenes tüntetések elenyésznek, de látszik, hogy néhány nagyvárosban az ellenzéki erőknek sikerült lépniük a Fidesz-ellenes szavazók integrálásában, több helyütt tárgyalások zajlanak közös ellenzéki jelöltek felkutatására.

Ultimátumot adni a kormánynak, csak akkor szabad, ha erő áll az akció mögött

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a jövőre nézve fontos tanulságnak tartja, lehet ultimátumot adni a kormánynak, de csak akkor érdemes, ha erő áll az akció mögött.

A folytatásban: Városi Kurír függelék!