Banánköztársaság
Orbán megint „megvéd” valamit? Zárjuk el az ezüstöt! — Lapzsemle
Van, aki beszél a klímaváltozásról, és van, aki cselekszik — hajtogatja a papagájkommandó. Orbánék ezt az okosságot eszelték ki, hogy bemutassák, mennyire a kézben tartják a dolgokat. Kétségtelen, hogy cselekednek, csakhogy őrültség, amit tesznek. Közben pedig tele szájjal szidalmazzák a „klímahisztit”. Heti lapzsemle.
Az igazság a rezsiblöffről
Ajánlottam már olvasóinknak a korábbi Népszabadság, jelenleg a Népszava kiváló újságíróját, Marnitz Istvánt. Többször szemléztem energiapolitikai írásait, a fideszes rezsiblöfföt leleplező elemzéseit. A Népszava szombati számai hosszú hetek óta a környezetszennyezéssel, illetve klímavédelemmel kapcsolatos összeállításokat hoznak vezető helyen, címlapos sztoriként kidolgozva. (Ez valószínűleg nem független attól, hogy az elkötelezett és hozzáértő szakújságíró, Hargitai Miklós a lap vezető munkatársa.) Február 22-én a Népszava hétvégi számában Marnitz István és Gulyás Erika mutatta be azt a mindennapi felelőtlenséget, amit Orbán rezsimje ebben a valamennyiünket fenyegető ügyben tanúsít.
Orbánék is tudják, de magasról le…
A Fidesz utoljára a 2010-es választásokra hirdetett programot, azóta ez tök fölösleges. Abban a programban viszont még szerepelt az ígéret, hogy 2020-ig évente 10 százalékos ütemben a teljes magyar lakásállomány energetikai korszerűsítését elvégzik.
„A klímavédelem területén a legnagyobb lépést a lakossági energiahasználat megváltoztatásával lehetne elérni”
— emlékeztet Marnitz István („Energiapóráz bármi áron„). Ha a korszerűsítést elvégezték volna, ez „az energiamegtakarítás révén megtérülne, növelné a házak értékét, csökkentené a rezsit, és az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldaná.”
Kihúzták, törölték
Az Orbán-kabinet február közepén „klímavédelmi akciótervet” jelentett be. A legérdekesebb az, amit kihagytak belőle. Hiányoznak a nagy akciótervből az otthonok hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére vonatkozó vissza nem térítendő támogatások. Ennél is érdekesebb, hogy az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) eleinte tartalmazott ilyesmit — aztán az utolsó verzióból mégis kihúzták a lakosság energiahatékonyság-növelő beruházásainak támogatását…
„Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány ellenérdekelt a háztartások energetikai kiszolgáltatottságának csökkentésében”
— állapítja meg a Népszava elemzője.
Már megint mit nem vallanak be?
„Közismert, hogy az országban igen elterjedt a műanyagok, olajos rongyok, bútorlapok, kezelt ablakkeretek és egyéb hulladékok – törvényellenes – égetése”
– olvasható Marnitz István összeállításában. A veszélyes anyagok tömeges elfüstölése szó szerint életveszélyes: erre vezethető vissza évi több százezer megbetegedés és több ezer honfitársunk idő előtti halála! Az Orbán-kormány a tavalyi év utolsó óráiban, december 30-án tette közzé azt az ötletét, hogy a szabályellenes hulladékégetéssel ezentúl ne a lakossághoz közel működő járási hivatalok foglalkozzanak, hanem a megyeszékhelyeken dolgozó kormányhivatalok.
Minden kiderült
Szél Bernadett független képviselő azonnal tiltakozott: figyeelmeztette a közvéleményt, hogy ha fideszék ezt megcsinálják, és a feladatra alkalmatlan hivatalokhoz teszik át ezt az ügyet, a helyzet még a mainál is rosszabb lesz. Január végén a Levegő Munkacsoport is akcióba lépett. Levelet intéztek a kancelláriaminiszterhez, amelyben felsorolták a veszélyeket: az érintett kormányhivatalokat azonnal meg kellene erősíteni, hogy legalább ne csökkenjen a hatóságok hatékonysága.
„Különösen veszélyes lehet ez a szabályellenes háztartási égetés ellenőrzése és büntetése szempontjából… Tapasztalataik szerint az esetek több mint kétharmada felelőtlenségre és ismerethiányra vezethető vissza. A területi környezetvédelmi hatóságok illetékessége a megyére vagy még nagyobb területre terjed ki. A hivatal ügyintézőinek nincs helyismerete és közvetlen kapcsolata a helyi társhatóságokkal, így a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel és közterület-felügyelőkkel. A területi szerveknél a törvénytelen égetések által megkívánt gyors, gyakran hivatali időn túli intézkedés sem életszerű”
— figyelmeztetett a Levegő Munkacsoport.
Nem lesz átalakítás és slussz
Február végén aztán Orbán Balázs államtitkár meglepő bejelentést tett (Szél Bernadett képviselő kérdésére válaszolva): elismerte, hogy a járási hivatalok mellett szólna a gyorsabb és bizonyos szempontból hatékonyabb eljárás, viszont kötötte az ebet a karóhoz, hogy szerinte a kormányhivataloknál
„jobban összpontosítható a szükséges szakismeret és emberi erőforrás”.
Aztán Orbán Balázs egyszercsak közölte, hogy
„az eltervezett átalakítás nem fog megtörténni, a végrehajtás járási szinten marad”.
A szűkszavúság gyanús, a magyarázat elmaradt, de a helyzet elég egyértelmű.
„Bár az államtitkár láthatólag röstellte bevallani, a Levegő Munkacsoport jelzése, és annak nyomán a nyilvánosság valószínűleg jelentősen hozzájárult a kormány kurta-furcsa pálfordulásához”
— vonta le a következtetést Marnitz István.
A tétlenkedés tömeggyilkosság
Az idézett Népszava-számban jelent meg Marnitz István nagyinterjúja Lukács Andrással, a Levegő Munkacsoport vezetőjével.
„A fával fűtőket megfelelő eljárásokra kéne tanítani: például ne égessenek nedves fát. Azonnal le kell állítani a szinte csak a Mátrai Erőműnél bányászott, borzasztó fűtőértékű, rendkívül szennyező lignit lakossági értékesítését. Bár a kitermelt fűtőanyagnak csak 5 százaléka kerül a kályhákba, az erőműtől eltérően innen a szennyezés szűretlenül távozik. Érthetetlen, hogy maradt ki a tilalom az Energiastratégia végső változatából. További gond a szemétégetés. Bár ez tilos, a nyílt tüzeléseket is beleértve a lakosság harmada kisebb-nagyobb rendszerességgel elköveti. Budapest jó példáján felbuzdulva küzdünk az avarégetés országos betiltásáért. De a hatóságok se működnek, amit évtizedek óta jelzünk. Üdvözöljük, hogy a kormány talán nem gyengíti tovább a rendszert, de erősítésre lenne szükség. Ennek hiánya jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban mintegy 13 ezer ember élete rövidül meg átlag tíz évvel és százezrek betegszenek meg évente. A tétlenkedés tömeggyilkosság és a gazdasági kár is óriási. A kormányoknak nyilván nem céljuk a választópolgárok megölése, de tény, hogy egy erős, független hatóság komoly beruházásokat is leállíthat. Ugyanakkor az intézmények fejlesztéséhez szükséges évi néhány milliárd jelentéktelen a károk költségeihez képest. Évi pár millió forint helyett felvilágosításra is hasonló összeget kellene fordítani.”
Nem mindenre magyarázat a szegénység!
„A kerti gumiégetésre például semmiféle magyarázat nem lehet”
— oszlatja el a szennyezést kizárólag a szegénységgel magyarázó tévhitet Lukács András. — „Tudatosítani kell, hogy ez ugyanolyan gyilkosság, mint ha valaki leszúr egy embert. A rászorulókat pedig támogatni kell. Az elavult szilárd tüzelésű berendezéseket egy közepes stadion árából, százmilliárd forintból ki lehetne cserélni az egész országban. Az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb az épületek energiahatékonysága. Ma már a nyári hűtés miatt is fontos lenne a szigetelés. A hőségnapokon a halálozás 15-30 százalékkal nő. Állami támogatás nélkül nem megy, de pénz van bőven. Csak döntés kérdése. Az olyan állami nagyberuházásokat, mint például a stadionok, autópályák építése vagy a Vár kormányzati negyeddé alakítása, le kellene állítani. Vészhelyzet van.”
