Orbán-rádió, Budapest

Orbán Viktor ma reggel ismét megjelent az állami rádióban és újra, már sokadszor, felmondta mindazt, amit a világról gondol, ezért is nem ismertetjük részletes amit mondott. A miniszterelnöki szózatnak egyetlen olyan része volt, ami újdonságot tartalmazott.

Még sem ennyi az annyi!

Orbán Viktor beszélt az üzemanyagárakról. Szerinte jogos elvárás, hogy magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá üzemanyaghoz, mint a régió más országaiban. Fontos, hogy a kis- és nagykereskedők ezt belátják. Nagy Márton minisztert megkérte, hogy egyezkedjen és

„inkább a belátásra menjen rá, ne a szkanderre”.

Regionális árat kértünk tőlük a KSH adatai alapján, ami magába foglalja a lengyel, bolgár, cseh árakat is. Ez a üzemanyagkereskedők szerint nem fair, mert ezek az országok nem képezhetnek összehasonlítási alapot, őket hagyjuk ki. Jogos a kérésük, hogy csak a szomszédos országok árait nézzük, ezért újrakalkulálják a számokat – mondta.

„Világnyitás”

A németeket hazavágta a háború, mert leválasztódtak az orosz energiarendszerről – közölte a miniszterelnök, hozzátéve, ez nagyon érzékenyen érinti a magyar gazdaságot is. Ezért sem véletlen, hogy más irányba is nyitunk a világ szinte minden pontján. Jön a kínai elnök, élénkítjük kapcsolatunkat Európán kívüli szereplőkkel.

Tovább gondolva….

Feltételezve, hogy a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos árcsökkentés valósul meg a kiskereskedelmi árrés kontójára, ebben az esetben a 4 százalékos marzs 1,52 százalékra zsugorodik, amiből az következik, hogy 1000 fehér kúttal számolva egy benzinkút tiszta profitja havi szinten 1,39 millió forinton alakul.

Azzal a becsléssel élve, hogy egy benzinkút üzembe helyezésének teljes költsége körülbelül 300 millió forint, az következik, hogy a beruházás, azaz a benzinkút üzembe helyezése és működtetése mintegy 18 év múlva lesz nullszaldós (300 millió / 16,6 millió forint), de ami ennél is beszédesebb és relevánsabb: a 300 millió forintos beruházást követően havi 1,39 millió forint nyereséget tud termelni a friss feltételek mellett a kút, ami éves szinten mindössze 5,54 százalékos megtérülést jelent.

Ebből az következik, hogy az árrést terhelő árcsökkenést követően nem igazán érné meg a kisebb szereplőknek benzinkutakat üzemeltetni. Jelentősen rontja még a helyzetet, hogy ez a befektetés közel sem olyan likvid, mint például az állampapírpiac vagy a tőzsde, Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője szerint ugyanis

nagyon nehéz „kiszállni” a nem jól jövedelmező beruházásból, mert pont azon a ponton vagyunk, ahol már nem lehet pénzzé tenni a tőkét (röviden: ki venne most ilyen áron, ilyen környezetben töltőállomást?). A bezárás esetén pedig még ezt a nagyon alacsony jövedelmezőséget is elbuknák a szereplők

– írta elemzésében a Portfolio.