Nagyon tanulságos történetet osztott meg politikai „negyedmúltunkból” Vásárhelyi Mária, akinek édesapja Vásárhelyi Miklós 1956 után együtt raboskodott Göncz Árpád későbbi köztársasági elnökkel, és barátságuk később is fennmaradt.
Nagyon tanulságos történetet osztott meg politikai „negyedmúltunkból” Vásárhelyi Mária, akinek édesapja Vásárhelyi Miklós 1956 után együtt raboskodott Göncz Árpáddal és barátságuk később is fennmaradt.
Gondolom olyan nagyon azért senki nem lepődik meg, hogy Orbán a testőrein keresztül Ádert is figyeltette
Egyrészt azért nem meglepő, mert minden zsarnokról tudjuk, hogy betegesen paranoid és senkiben nem bízik meg. Miért pont Áderben bízna, aki egyszer már szervezett ellene valami belső puccsot. Másrészt mert Orbán mindenkit figyeltet, csodafegyvernek gondolja a mások után szaglászást. Göncz Árpád mesélte Apunak a 90-es évek végén, amikor az első Orbán kormány idején még ő volt a köztársasági elnök, hogy a köztársasági őrezred minden este átkutatta az irodáját. Még a szemétkosarát is kiforgatták. Egy idő után, direkt megjegyezte, hogy az íróasztalán és az asztalán pontosan mit hova tesz, a papírszemeteket hogyan dobja ki, és nem fordult elő, hogy ugyanott találta volna a dolgokat. Ő persze a tőle megszokott joviális mosollyal mesélte mindezt, hiszen komoly gyakorlata volt már az ilyen élethelyzetek kezelésében, de azért akkoriban ez még elég vérfagyasztóan hatott. Ma már nem lepődünk meg –ítja közösségi oldalán a szociológus.
Háttér
Minél nagyobb titkosszolgálati tapasztalattal és rutinnal rendelkezik valaki, annál ügyesebben meg tudja téveszteni az adatszolgáltatókat. Ha egy kisebb településen élő, de ismert emberről gyűjt adatokat, akkor a legendát használó magánnyomozó nem a célszemély közvetlen lakókörnyezetében kezd el dolgozni, hanem például a helyi kocsmákban. Egy ilyen munka során nem csak a célszemélyről, de annak családtagjairól is kiderülhetnek olyan információk, amelyeket egy politikai kampányban fel lehet használni a célszemély lejáratására vagy befeketítésére. Igaz, az már a megrendelőn múlik, hogy mire használja fel a kényes információkat, amelyek adott esetben nyomásgyakorlásra, politikai zsarolásra is bevethetőek-írtuk a témában.