Kerítésen innen
Orbán Viktor: mi nem vétózunk, csak megakadályozzuk a döntéseket
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt, hogy beszámoljon az országot érintő legújabb fejleményekről. A kormányfő szokásos formáját hozta.
A valósághajlítás iskolapéldája
A kormányfő a Charles Michelnek írt levelével kapcsolatban azzal kezdte, hogy Magyarország nem vétózik, de Magyarország megakadályozza majd a döntéseket, amikor Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó. Elmagyarázta, itt nem arról van szó, hogy valakik hoztak egy döntést, mi pedig azt megvétózzuk, hiszen miután nem jött létre közös álláspont a tagállamok között, azt nem is tudja senki megvétózni, lévén nem létezik közös álláspont. Nem mindegy, úgy tekintünk-e az Európai Unióra, mint egy tőlünk távoli helyre, ahol döntéseket hoznak – ami egy téves felfogás –, hanem arról van szó, hogy mi vagyunk az Európai Unió. Az EU Budapesten, Varsóban van – fejtette ki. Nem szabad hagynunk, hogy elérjék, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mert úgy érezzük, mintha megakadályoznánk a mások által meghozott döntéseket. Az Ukrajna uniós csatlakozásáról való tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel, ezért nem is szabad napirendre tűzni. – jelentette ki a miniszterelnök.
A miniszterelnök meglátása az, hogy az Európai Uniónak előbb stratégiai partnerséget kellene kötnie Ukrajnával, ami eltarthat 5-10 évig is. Ezzel közelebb hoznák Ukrajnát a közösséghez. Százmilliárd eurót – részben fegyverzet, részben pénz formájában – odaadtunk az ukránoknak, de ha ezt a saját fejlesztésünkre használtuk volna fel, az uniós gazdaságok jobb állapotban lennének. Most rossz állapotban vannak, emelkedtek a rezsiárak, nagyobb a munkanélküliség, közben szórjuk a pénzt Ukrajnába – mondta Orbán Viktor, kiemelve: ha mégis finanszírozni akarjuk a háborút, az EU-nak el kell döntenie, honnan szerez pénzt ehhez. Szerinte a tűzszünetre kellene költeni, nem a háborúra – ez a magyar álláspont.
Orbán elmondta, támogatna egy közös uniós alapot, ahová minden tagállam beteszi a saját részét, majd azt küldik el Ukrajnának.
„Ha Ukrajnának pénzt akarunk adni, az a költségvetésen kívül történjen, továbbá legyen transzparens”
– magyarázta.
A nemzeti konzultációról
Orbán Viktor focis hasonlattal fogalmazta meg, mi a célja a nemzeti konzultációnak. Mint mondta, egy focipályán 11 ember van a pályán egy csapatban, de van, amikor ez kevés, és szükség van a 12. emberre is, ami a közönség, akiért játszunk.
„Ha ők nincsenek, nem nyerünk, ha támogatnak, kétséges, hogy tudunk-e nyerni.” A csatában nehéz harcot vív a kormány, ezért kell a nemzeti konzultáció”
– foglalta össze.
Nincs mitől félnünk (?)
Egy rövid magyar történelmi kitekintés után Orbán kimondta: mi, magyarok, úgy mozgunk, hogy minden birodalom temetésén ott tudtunk lenni, és ez a taktika a jövőre nézve is. Ez az első tanulság, hogy nem kell megijedni a nagyobb birodalmaktól.
1100 év alatt bebizonyítottuk mindenkinek, hogy a saját világunkat mi tudjuk a legjobban berendezni, ezért nincs szükség arra, hogy mások megmondják, hogyan éljünk. A magyaroknak van képessége arra, hogy államot hozzanak létre, és úgy éljenek, ahogy szeretnének – mondta Orbán, aki szerint ez a szuverenitás legfőbb lényege, vagyis nem akarjuk, hogy mások szóljanak bele az életünkbe. Hozzátette: köszönjük szépen, de nem szorulunk rá mások segítségére. Persze, mindig vannak olyanok, akik pénzért a haza egy részét hajlandóak eladni, ezért vannak belső harcok is.
2024-et egy reményteljes esztendőnek nevezte
Orbán Viktor a gazdasággal kapcsolatban elmondta: ha ránézünk 2023-ra, ez volt a legveszélyesebb év az infláció és szankciók miatt. A magyar emberek azért dolgoztak egész évben, hogy ez az esztendő ne legyen még rosszabb, illetve hogy megvédjék azt, amit 2023-ban megszereztek. 2024-et egy reményteljes esztendőnek nevezte, amiben „nem azért dolgozunk majd, hogy ne legyen rosszabb. Ez nem csak vágyálom, hanem elérhető lehetőség”.
A minimálbér emelésével kapcsolatban azt mondta, ez mindig jó hír. Emellett a kormány a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli majd, még akkor is, ha az infláció 5 százalékos. Ha a bérek 10-15 százalékkal nőnek a legalsó sávban, az magával húzza a közmunkás bért is, és minden fizetést, így az áremelkedés mértékét meghaladóan lesz béremelés.
(Cikkünk a Blikk szemléjének felhasználásával készült)
Szerző
