Orvoslázadás fenyeget, ha nem változtat a törvényen a partlament

A járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet – derül ki a köztestület felméréséből. Írta meg a Népszava.

Nem írják alá az új szerződést

A magyar orvosok túlnyomó többsége (77 százaléka) a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is – közli a Magyar Orvosi Kamara annak a kutatásnak az összegzését, amelyet szerda hajnalban tettek közzé. A kérdőívet három nap alatt a praktizáló orvosok ötöde (7739-en) töltötte ki. (Úgy tudjuk ekkora aktivitásra még nem volt példa az orvosok körében.) A közellátásban dolgozó orvosok csaknem harmada (5110-en) névvel is nyilatkozott arról, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni- áll a cikkben

A válaszadók több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezettek 99 százaléka ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez.

Semmit róluk nélkülük!

A köztestület szerint az eredményekből egyértelmű: szükség van az orvosok bérviszonyainak rendezésére, a hálapénz megszüntetésére. Az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.
A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57 százalék) el tudná fogadni az új jogviszonyt. Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok 54 százaléka látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén) a szabad munkavállalásnak.

MOK követelés

Pontokba szedték azt is, hogy milyen változtatásokat kérnek a kormánytól a már elfogadott törvényben. Így:

• a vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel.
• a másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
• az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérik
• a szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
• a hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
• az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből.

Mint írják: a magyar orvostársadalom a valódi egyeztetéseket és tisztességes eljárást vár. A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet. Arra is figyelmeztetnek, hogy a járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia. Fejeződik be a Népszava cikke.