Öt igen, tíz nem

Öt országos pártlistát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, és tíz nyilvántartásba vételét visszautasította, mert nem teljesítették az országos lista állításának feltételét. Így a bejelentett 40-ből még 12 lista nyilvántartásba vételéről kell döntenie szombat estig.

Az országos lista bejelentése bizalmi elvre épült

Az országos listákat kedd délután 16 óráig lehetett bejelenteni, határidőig összesen 40 pártlistát jelentettek be. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani.

A bejelentés bizalmi elvre épült, vagyis, nem volt feltétele, hogy a bejelentett jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vegyék. A bejelentett pártlisták közül az NVB pénteken visszautasította azokat a listákat, amelyek nem teljesítették a listaállítás feltételét, vagyis vagy nem volt meg a 27 jelölt, vagy nem teljesítették a területi előírást.

A visszautasítás a törvényi feltételek hiánya miatt történt

Az NVB – döntési sorrendben – nyilvántartásba vette az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, az Iránytű Párt, a Közös Nevező 2018, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt országos listáját.

Az NVB a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította a nyilvántartásba vételét az Alternatív Magyar Néppárt, a Demokrata Párt, az Együtt a Magyar Kisebbségekért és Hátrányos Helyzetűekért Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Haladó Magyarországért Párt, a Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt, az Összefogás a Civilekért Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Tenni Akarók Magyarországi Pártja, a Minden Szegényért Párt listájának.

Az NVB döntései nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

A listák száma tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Az országos listák akkor emelkednek jogerőre, ha a jogorvoslati idő letelik mind a listákat, mind pedig a listák alapjául szolgáló jelölti nyilvántartást illetően. A jogerős országos listák – a kedd este kihúzott sorrend figyelembevételével és a nemzetiségi listák kihagyásával – új sorszámot kapnak majd, és így kerülnek a pártlistás szavazólapokra.

Bővült az NVB ülésén résztvevők száma

Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék.

Az NVB ülésén – az országos nemzetiségi listák jogerőre emelkedését követően – már részt vehetett a Márton Zsuzsanna, a lengyel és Buzál Attila János, a német nemzetiség delegáltja. Letette esküjét, de az ülésen nem vett részt Lásztity Alexandra, a szerb nemzetiség delegáltja.

Jogsértő volt a Momentum kampányolása egy áruházi parkolóban

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint jogsértő volt, hogy a Momentum Mozgalom választási gyűlést tartott – ajánlásokat gyűjtött és szórólapozott – egy székesfehérvári áruház parkolójában, a tulajdonos engedélye nélkül.

Az NVB egy fellebbezés alapján foglakozott az üggyel és pénteki ülésén 8:2 arányban megállapította a jogsértést.

A vitában Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria a magánterületen történő kampánytevékenység végzésének megítélésével kapcsolatban több különböző tényállás alapján különböző döntéseket hozott, legutóbb csütörtökön úgy foglalt állást, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterületen lehetséges a kampánytevékenység. Mint mondta, a bizottság korábban úgy döntött, ilyen esetekben mindig a Kúria legutóbbi döntését veszik irányadónak.

Tóta Áronné választott tag a vitában azzal érvelt, hogy más az aláírásgyűjtés, amelyben a Kúria csütörtökön döntött, és más a választási gyűlés, amely a mostani eljárás tárgya. Mint mondta, igenis mérlegelnie kell a bizottságnak a cselekmény súlyát, hogy aláírásgyűjtés vagy választási gyűlés volt-e.

Litresits András viszont amellett érvelt: a bizottságnak figyelemmel kell lennie a Kúria legutóbbi döntésére és arra, hogy a jogorvoslati kérelemben nincs utalás arra, hogy az aktivisták zavarták volna a vásárlókat.

A bizottság végül 8:2 arányban úgy döntött, a közforgalom számára megnyitott magánterületen nem lehet választási gyűlést tartani.

Az NVB egyhangú döntéssel megállapította: jogsértő volt, hogy Simonka György fideszes képviselőjelölt Facebook-címével ellátott pólót küldött Békés megyei óvodásoknak.

Simonka György megsértette a választási eljárás alapelveit és a köznevelési törvényt

A Békés megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) azért fordultak kifogással, mert a Fidesz-KDNP jelöltje egy Békés megyei óvoda rajzpályázatán részt vevőknek küldött a Facebook-oldalával és a like-jelével ellátott pólókat. Az elsőfokú választási bizottság elutasította a kifogást, arra hivatkozva, hogy a kampánytevékenység nem sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, és nem ütközik tételes jogszabályi rendelkezésbe.

Az NVB egy fellebbezés miatt foglalkozott az üggyel és egyhangú döntéssel megállapították, a képviselőjelölt megsértette a választási eljárás alapelveit és a köznevelési törvényt is, amely a köznevelési intézményekben tilt mindenféle politikai tevékenységet.

Patyi András a vitában hangsúlyozta, hogy választójoggal nem rendelkező gyerekek között nincs helye kampányeszközök osztogatásának.

Az NVB mintegy 50 olyan fellebbezést bírált el pénteki ülésén, ahol a jelöltek nyilvántartásba vételének megtagadása miatt nyújtottak be fellebbezést. Az NVB ezek túlnyomó többségét elutasította, mert a fellebbezők csak állították a jogszabálysértést, de nem támasztották alá. Ugyanakkor a bizottság nyilvántartásba vette jelöltként a Tolna megyei 1-es választókerületben Farkas Gabriellát, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) jelöltjét, miután a jogorvoslati eljárás során bebizonyosodott, hogy összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges 500 érvényes ajánlást.

A testület Avarkeszi Dezső, a DK delegáltja felvetésére jogértelmezési vitát folytatott az országgyűlési egyéni választókerületekbe történő delegálásról. Avarkeszi Dezső azt mondta: vannak pártok, mint a DK is, amelyek nem állítottak minden egyéni választókerületben jelöltet, de országos listát igen, és ezek a pártok a szavazatszámláló bizottságba tudnak delegáltat küldeni, de az oevb-be nem. Ezzel pedig elveszik a pártoktól a lehetőséget, hogy részt vegyenek a szavazatszámláló bizottságok tevékenysége elleni kifogásokról szóló elsőfokú döntésekben. A bizottság többsége amellett érvelt, hogy sértené az esélyegyenlőséget, ha olyan szervezet delegáltja is benne lenne az oevb-ben, amely a választókerületben nem állított jelöltet.

(Forrás: MTI)