Ötvenmilliárd

A kommunikációs szakemberek egybehangzó véleménye szerint egyáltalán nem érdemes semmiféle érveléshez leírni azt a szót: milliárd. A családi háztartás szolid bevételeihez és kiadásaihoz idomult józan ésszel szinte felfoghatatlan a sokezer milliós summa. Nincs is más hátra: egyszerűsítsünk! Hátha…

A hír most az, hogy

„több mint 50 milliárd forintot költött kommunikációra a magyar állam 2018-ban… az összes kommunikációra szánt pénz közel 40 százaléka, 19 milliárd… az eredetileg kék plakátokról felismerhető kormányzati kampányokra ment el”.

Szóval ötvenmilliárd. Azaz ötvenezerszer egymillió forint. Tényleg nagyon-nagyon sok. Vajon hány aktatáskát töltene meg ennyi pénz ezresekben?

Fordítsuk le a hatalmas összeget az átlagpolgár nyelvére, hogy bárki megértse! Tegyük fel, hogy még mindig tízmillióan élünk Magyarországon (a valóságban persze már kevesebben, de a kerek tízmillióval egyszerűbb lesz számolni). És most osszunk! Ötvenezer milliót – tízmillióval. Bátran el is hagyhatjuk a milliókat, egyszerűsíthetünk, akkor csak ötvenezret kell elosztani tízzel.

Fejenként ötezer forintot pancsolt el Orbanisztán propagandára

Az eredmény: újszülöttől az aggastyánig minden egyes magyar ember nevében fejenként 5000, azaz ötezer forintot pancsolt el tavaly Orbanisztán állama a propagandára (mi más is lenne a kormányzati kommunikáció valamennyi győzködése), és ezen belül 1900, azaz ezerkilencszáz forintot kifejezetten a kék plakátos kampányokra.

A többivel már a családi háztartás bevételeihez és kiadásaihoz idomult józan ésszel is elboldogulhat, aki már/még tud számolni, szeret jókat enni, és egyáltalán nem mindegy neki, hogy mivel etetik… Válasszunk ebédet mondjuk a Gundel konyhájáról!

Aki szerint meggyőzőbb az óriásplakát és a nemzeti konzultációs levél, mint öt finom Gundel-menü, plusz egy almás rácsos süti és egy adag somlói galuska, annak szívesen felajánljuk a pénzt, ami megmaradt az ötezerből. Kétszáz forint… Talán futja belőle egy válaszborítékra.