Banánköztársaság
A Pankotai Lili-ügy – Pontosan tudjuk, hogy a bíróság nem igazság,- hanem jogszolgáltatással foglalkozik
Pankotai Lili, akit megalázott iskolája most bírósághoz fordul, erről írta le „különvéleményét” közösségi oldalán Vásárhelyi Mária szociológus
Pankotai Lili, akit megalázott iskolája most bírósághoz fordul, erről írta le „különvéleményét” közösségi oldalán Vásárhelyi Mária szociológus: Biztosan nem leszek népszerű, de kifejezetten rossz ötletnek tartom, hogy Pankotai Lili a bírósághoz fordul, amiért az egyházi iskolában, ahová járt, megalázták, meghurcolták azért, mert egy nyilvános rendezvényen elmondta véleményét a mai rendszerről.
Nem középiskolás diáknak való
Nem azért tartom rossz ötletnek, mert úgy gondolom, hogy nincs igaza, hanem azért, mert pontosan tudjuk, hogy a bíróság nem igazság- hanem jogszolgáltatással foglalkozik. Aki már járt bíróságra saját peres ügyében, az pontosan tudja, hogy ezek a személyiségi jogi perek véget nem érő procedúrát jelentenek, ahol az esetek többségében nem az igazságot, hanem jobb esetben a törvény szerinti „jogosságot”, rosszabb esetben a döntés felelősségének elodázását keresik a bírók. De ha feltételezzük is, hogy Lilinek olyan szerencséje lesz, hogy kifog egy lelkiismeretes, bátor, becsületes bírót majd másodfokon egy ugyanilyen eljáró tanácsot, az a hónapokon, éveken át tartó procedúra, amellyel ez együtt jár, biztosan nem egy középiskolás diáknak való. Mert eközben számos további sértegetés, megaláztatás vár rá, ha máshonnan nem, hát a kormánypárti lakájsajtó részéről. A peres eljárás miatt folyamatosan napirenden tartják majd az ügyet és a létező legmocskosabb stílusban fogják alázni a diák lányt, aki már eddig is feleslegesen sok sebet kapott. És senki nem vállalhat garanciát arra, hogy a végén megnyeri a pert. Sőt! Lili tapasztalatlan fiatal diákként azt gondolja, hogy az igazát megtalálja a bíróságon, de akik ismerik ezeket a történeteket, azok pontosan tudják, hogy ez nem így van.
És ha történetesen megnyeri is a pert, akkor mi történik?
A hazug kormánymédia esetleg évek múlva leközöl egy helyreigazítást, amikor már senki nem emlékszik az egész ügyre. Akik meg emlékeznek a lakájmédia közönsége közül, azok továbbra is úgy fogják gondolni, hogy Lili megérdemelte a sok sértegetést, becsületsértést. Nekünk pedig, akik tudjuk, hogy Lilinek igaza van, nincs szükségünk ehhez bírósági ítéletre. Ha ismerném Lilt vagy a szüleit, biztosan lebeszélném őket a pereskedésről, mert lelkiismeretlenségnek tartom, hogy egy középiskolás diákot belerángassanak egy ilyen kétes kimenetelű, maradandó lelki sérüléseket okozó procedúrába.
