Példabeszéd a Prófétáról, Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, zsidó holokauszt túlélő mikor Magyarországon járt, halála előtt elmesélt egy történetet.
A fiatal Próféta elment a bűnös, romlott, és önző módon élő városba, hogy megtérítse az embereket
Kiállt az utca sarkára, és fennhangon mondta a magáét. Először még sokan körülállták, hallgaták, helyeseltek. Aztán egyre többen kinevették,elfordultak tőle az évek alatt. Végül már csak magányosan beszélt, rá se hederített senki, elmentek mellette, bolondnak tartották. A város nem lett tőle jobb, sőt talán rosszabbá vált. Persze nem miatta.
Egyszer odament hozzá egy fiatalember, és megkérdezte tőle:- Te Próféta, én régóta figyellek téged. Évek óta térítesz, de már senki nem hallgat rád. Tényleg azt hiszed, hogy, meg tudod változtatni az embereket?
Mire a Próféta így válaszolt:- Elárulom neked, hogy amikor idejöttem a gonosz városba, akkor azért mondtam a magamét, hogy jobbá tegyem, megváltoztassam az embereket. De most már csak azért kiabálok, hogy legalább én ne változzam meg…
Kapcsolódó
Antiszemiták összemérték amijük van a Nobel-díjas író emlékházával