Perspektíva

Orbanisztán régi-új ura a Parlamentnek látszó Fidesz-székházban esküje után azt fejtegette: ő még 12 évig akarna maradni. Mármint a nyakunkon.

No, nézzük csak! Most a 67. évemet taposom. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 72,09 év. Tegyük fel, kihúzom az átlagosan várható ideig – ami ismerve az egészségügy állapotát, meg pláne a magamét, már igencsak valószínűtlennek tűnik – és akkor hátra lehet az emút nyóc vacak után úgy kábé öt, még pocsékabb évem. Ha nem érem meg a rám vonatkozó átlagos „deadline” idejét, a 2023-as esztendő szilveszterét, akkor talán a hátralévő életemben valamivel kevesebb felháborító dologra, gyalázatra számíthatok. Ez a korai halál előnye. Ám, ha mégis tovább maradnék e reménytelen, dudvás-muharos árnyékvilágban, akkor szinte biztosan sokkal többre…

Lássuk be: egyikkel sem járnék igazán jól.

De evvel a „tegyük fel” öt évvel sem járhatok jól. És ez így nagyon igazságtalan! Hisz’ nem ettem az aranytojást tojó tyúkból egy falatot sem, soha. Nem fogtam ki az aranyhalat, aki teljesítette volna három – vagy legalább csupán egy! – kívánságomat. A dilemmám mindig is az volt: melyik ujjamat harapjam meg. És mindig nekem fájt.

Igen, barátaim, a világnak és Európának ebben a szegletében mindig is nekünk fájt minden. A tanulás. Tripla volt itten a penzum: tanulni, tanulni, tanulni – holtig. Ma színvonaltalanul, lebutítva is… A munka. Az becsület és dicsőség dolga lehetett, meg közmunka is, de örömforrás csak nagyon keveseknek. Nem tetszik? Elmehetsz… A 4 kerék, a 3 gyerek, a 3 szoba ami, ugye tudjuk már, maga a panelproliság… A szólás szabadsága: nem a zsömle kicsi, a pofád nagy! Lehetnél hálásabb is, nézd meg csak a számláidat, rajtuk van, mennyivel csökkentettük a rezsidet! Kaptál Erzsébet-utalványt is. És hozzá jön még O.V. leveleinek a költsége… A boldog, egészséges, sikeres család – egy életen át tartó lakáshitel-törlesztéssel, mamahotellel, skype-nagyszülőséggel… A jól megérdemelt pihenés, a derűs időskor. Halálminőség: ásd meg a sírod saját kezűleg…

Igazán megérdemelnénk már végre egy jó napot, amikor a szavai szerint „három harmadot szolgáló”, ám a választók 50 százalékánál is népesebb harmadik harmadba tartozókat eddig még csak kiszolgáltatottá tevő, leuraló országló vezér – aki ideiglenesen a hon élén kíván még állomásozni három ciklusnyit, aztán meg talán örökké – korlátlan centrális hatalma megtörik, embertelen, álszent rendszere a hazugságok súlya alatt összeroppan, és ő maga az összes csókosával, rokonával, barátjával, üzletfelével, hűbéresével, szolgahadával együtt eltűnik életünkből örökre…

Attól tartok: a Ratkó-korosztály sok más tagjával együtt én ezt már egyáltalán nem fogom látni. És attól tarthatnak, akik e generációból túlélik majd az átlagos határidőre távozókat, hogy ők sem fogják látni soha. De ők tán még elkisvasutazhatnak Bicskétől Lovasberényig, és megszakítva a romantikus utazást, szotyolázhatnak a fűthető gyepű stadionban a Felcsút-Alcsút vb-selejtezőn… Azután követhetnek minket a hosszabban itt időzők is a francos másvilágra. Már ha egyáltalán van másvilág.

Ennyi volt?

Ennyi lesz?

(végépé)

Kapcsolódó:

Ciklusa végére Orbán pont annyit volt miniszterelnök, mint nem – „..de nem érem be a döntetlennel..”