Pestisrácoktól a Fürjes srácig – Fürjes, a cinikus tettestárs a kádári világ szellemében

Baranyi Krisztina polgármester fontos gesztust tett, amikor élő tévéadásban úgy kezelte a fideszes szennysajtót, ahogyan az megérdemli. Ekkor előlépett egy “emberarcú fideszes”, a nagyon-konstruktív Fürjes Balázs, és vele sajnos szóba álltak.

Fürjes a szabadságot félti rettentően

A sajtószabadság fideszes bajnoka azt hangsúlyozza, hogy szörnyű következményekkel járhat, ha ezután (“akár jobb- akár baloldalról”) politikusok döntik el, ki és mi tekinthető sajtónak. Azért maszatol így, mert túlságosan is egyértelmű, hogy amit ők, a rezsim emberei (nem a “jobboldal”, hanem az Orbán-féle bűnszervezet), nem sajtó, és nem is azt a célt szolgálja, amit egy liberális demokráciában a demokratikus nyilvánosság hálózata szolgál. Ezek után, Baranyi Krisztina többszöri párbeszéd-kísérlete után a klubrádiós Bolgár György is hosszú beszélgetésre hívta Fürjes államtitkárt. Ebben a hét közepén elhangzott vitában Fürjes példákat kezdett sorolni, elővette Tóta W. Árpád és mások megnyilvánulásait, amelyek szerinte azt bizonyítják, az általa “baloldalinak” titulált sajtó (nemes egyszerűséggel a Magyar Hangot, a valaszonline-t is ide pakolja például) is gyakran követi el mindazt az ordenáréságot, ami miatt Baranyi Krisztina levegőnek nézi a pestisrácok nevű szerkesztőség embereit. Bolgár pedig bizonygatni próbálta, hogy azok nem is jó példák.

Fürjes! A rezsimetekkel van a gond!

Meg kell állapítani, hogy ebben a játszmában Fürjes sokkal okosabban taktikázik, mint Bolgár György vagy Baranyi Krisztina. Úgy tesz, mintha ízlésvitáról lenne szó, és ha ezt bizonygatja, már csak példákat kell előráncigálni, és nyert ügye van. Hol hibázik Baranyi Krisztina és Bolgár György? Ugyanabba a hibába esnek, amibe a magyar lakosság igen nagy része: nem tesznek világos és egyértelmű különbséget a demokráciáért küzdő újságírók, a sajtószabadság maradékát védő tisztességes média – és a szabadságot felszámoló rezsim propagandagyára között. Megnéznek egy RTL Kíradót és egy (abszurd módon Tényeknek hívott) orbántévés propagandaszemetet, és úgy tekintik, mintha két híradót láttak volna, amelyek együtt jelentenék a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Hát, egy fenét! Sem Baranyitól, sem Bolgártól nem hallhattuk annak az egyértelmű megállapítását, hogy Fürjes Balázs is a sötét oldalhoz tartozik, hiába próbál úgy tenni, mintha ebben a rezsimben minden rendben lenne, kiegyensúlyozott lenne a sajtó (nem átallotta azt bizonygatni egy klubrádiósnak, hogy még a rádiós piac is teljesen szabad, és persze szerinte az MTI sem a félretájékoztatás gyára). Fürjes, a cinikus tettestárs a kádári világ szellemét idézően úgy beszél egy tönkretett köztársaságról, egy elnyomott nép elvesztett szabadságáról, hogy na jó, nincs tökéletes sajtószabadság, mindenen lehet javítgatni, vannak még hibák. És ezt megtehette anélkül, hogy vitapartnerei helyretették volna. Ideje lenne végre világosan nevén nevezni a világot, amelyben a fideszesek kártétele nyomán élnünk adatik. Érdemes lenne végre odafigyelni arra, amit Hadházy Ákos és támogatói évek óta ismételgetnek. Ezt a rezsimet nem lehet az orbáni játékszabályok szerint átépíteni, nem lehet javítgatni – meg kell dönteni, hogy visszaszerezzük elrabolt szabadságunkat. Nemcsak a pestisrácok, az origósok, az állami tévések rádiósok, mti-sek, hírtévések, magyarnemzetesek és a többi fideszes propagandahuszár szerepelt le végleg, hanem a rezsimet hazug módon védelmező Fürjes-félék is.

Előzmény