Banánköztársaság
Péterfy Gergely: ‘apropó, törvényszöveget lopni sért szerzői jogot…?!’
Pokol Béla volt alkotmánybíró véleménycikket publikált a kormánypárti Magyar Nemzetben. Azt javasolta, hogy iktassák be „az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé”. Szerinte „különböző nehézségek miatt” 2030-ban már elképzelhető, hogy kormányváltás lesz „és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”.
Alkotmányvédelmi Tanács
Pokol Béla a különleges alkotmányi rend keretében létrehozna egy Alkotmányvédelmi Tanácsot, ami ideiglenesen átvenné a kormányhatalmat, amíg az Országgyűlés új kormányt választ. Szerinte
alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg.
Szerinte
„az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács”.
A kezdeményezés után a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről. Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlés összeül és többségi szavazatával megválasztja az új miniszterelnököt.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Péterfy Gerely olvasata
„Emlékeztek még a lex Pokolra? 1998-ban az örök túlélő Pokol Béla (MSZMP-tagságának kezdete: 1976) beadott egy törvénytervezetet, amely szerint egy újságban megtámadott személynek lehetősége lehetett volna arra, hogy ugyanakkora terjedelemben fejtse ki saját álláspontját az adott sajtótermékben, mint amilyen terjedelemben vele foglalkoztak.
Mivel ez a pompás ötlet, amelynek kiötlője meg van arról győződve, hogy a cigányság (szerinte) alacsony kvóciense húzza le a magyar IQ-átlagot, gyakorlatilag megbénította volna a médiát, még a Fidesz sem támogatta a törvényjavaslatot, Pokol pedig duzzogva visszavonta.
Mostani ötlete, amely – ha jól értem – valami olyasmit javasol, hogy ha választásokon kikapna a Fidesz, akkor egy Alkotmányvédelmi Hivatal nevű ÁVH vegye át a hatalmat, talán már nem fog ekkora ellenállásba ütközni a Fidesznél. Régóta érlelődik valami hasonló – valami vezércselen törik a fejüket, amellyel el lehetne kerülni a rendszerváltást, vagy ha azt nem, legalább a főkolomposok felelősségre-vonását és elszámoltatását.
A skála széles,
Magyar Péter valamilyen koholt váddal való letaretóztatásától kezdve a választások elhalasztásán keresztül a háborús helyzetre való hivatkozással bevezetett rendkívüli állapotig bármi előfordulhat. Egyelőre nem látni, hogy Pokol terve elterelő hadművelet, gumicsont vagy éleslövészet, de azt biztosan lehet állítani, hogy a rendszeren belüli fokozódó pánikra utal és arra, hogy vészforgatókönyveken, menekülőutakon törik a fejüket.
Mindenesetre érdemes emlékezetünkben tartani, hogy egy nagyon hasonló történelmi szituációban Németországban az 1933-as választások után, amikor Hitler pártja nem szerzett abszolút többséget, politikai manipulációval és megfélemlítéssel sikerült megszavaztatnia az ún. Felhatalmazási törvényt (Ermächtigungsgesetz), amely felhatalmazta a kormányt (Hitlert), hogy parlamenti jóváhagyás nélkül hozzon törvényeket, még akkor is, ha azok ellentétesek voltak az alkotmánnyal. Ez gyakorlatilag teljhatalmat adott a náci kormánynak. A törvény kimondta, hogy „Reichsgesetze können außer in dem in der Reichsverfassung vorgesehenen Verfahren auch durch die Reichsregierung beschlossen werden.” („A birodalmi törvények nemcsak a birodalmi alkotmányban meghatározott eljárás szerint, hanem a birodalmi kormány által is meghozhatók.”), és hogy „Die von der Reichsregierung beschlossenen Gesetze können von der Reichsverfassung abweichen.” („A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól.”). Az akkori történelmi következmények, úgy gondolom, közismertek, a két helyzet rokonsága pedig – talán ebben sem tévedek – több puszta hasonlóságnál. Negatív tükörkép – a nácik a kétharmad hiányát tolták meg vele, a lex2.0 Pokol az ellenzéket akarja vele ellehetetleníteni.
Apropó, törvényszöveget lopni sért szerzői jogot…?!”
Szerző
