Banánköztársaság
Pitlák háborúsdi – súlyos felelősség, még állig felfegyverkezve is
Most derül ki, milyen súlyos felelőtlenség volt maszk nélkül mutatkozni a kormányzati videókon. A kormány arra buzdította még hetekkel ezelőtt is a népet, hogy menjen nyugodtan a Balatonra. Az Adria helyett. Ahová végül Szijjártó és Orbán is csak elment. Maszk nélkül. Rab László szŰrreál összefoglalója a 36-os hétről.
Állig felfegyverkezve
Nem mutatott jó példát a kormány, és akkor még finoman fogalmaztunk. Maszk nélkül, a kórházak, iskolák különösebb nyári felkészítésének mellőzésével vágott neki az ősznek. Inkább azzal volt elfoglalva, hogy folytassa a kultúrharcot, kinyírja az Indexet és ráterítse Vidnyánszkyt a színművészetire. A szokásos pitlák háborúsdit játszotta a Maxi, és erről akkor sem tud leállni, amikor pedig kezd aggasztóvá válni a helyzet. Elébb csak kopogtatott az ajtaján a vírus (jónapot kívánok, megjöttek a fehárvári huszárok), most meg már az van, hogy „állig felfegyverkezve várjuk a koronavírus új támadását”.
Miféle harcmodor ez valójában?
A vírusvédekezés a fakarddal bővül. Ott áll a Maxi a karmelitája mellvédjén, jön a vírus, épp behurcolja valaki más, gondolom, egy külföldi, lyukon át hozza be a világ legjobban védett határán, és terjed, mint a rosseb. De aztán mikor rohamra indul a nemzet ellen, azt látja a négy lánchídi kőleó, hogy kiáll a hős magyar gyerek, és nyissz-nyassz, lekaszabolja a vírust. A hollandoknál a kisfiú a nemzeti hős, aki az ujjával zárja el a víz útját a polderen, nálunk a fakardos, labdával dekázgató hadvezér, aki állig felfegyverkezve várja a második hullámot. Jaj lesz neked, hullám!
Miért kell mindig háborúzni? Olykor meg lehetne állni, ne adj isten kormányozni, esetleg megkérdezni azokat, akik láttak már vírust, hogy akkor most mi a legjobb lépés, állig felfegyverkezve lehet-e többre jutni, vagy esetleg a közös gondolkodással. Ha viszont a határok lezárásáról is egy személyben döntött a mi vírushősünk, akkor egészen más a helyzet. Mert úgy néz ki, hogy itt már nincs közös akarat, csak van egy-egy döntés, amelyet az alattvalóknak végre kell hajtaniuk.
Maxololnak és maszkolnak
Különben most azt látom, hogy a Maxi és a fullajtárhad maszkban jelenik meg a kormányzati videókban. Akkor viszont a nyáron mi a búbánatért nem ösztönöztek a maszkhasználatra? Úgy, hogy amikor mutogatták őket, legalább viseltek volna maszkot ők maguk is. Ezt hívták volna példamutatásnak. De mi ment ehelyett nálunk? Megállt péntek reggel a faszagyerek az OpTörzs ajtajában, bekopogott (akár a vírus), amikor pedig nézegettük itthon a jachtos képeket, hol, na hol fotózták le a világ legelőrelátóbb politikusát? Hát ott, ahová ő maga nem javasolta a menetelt: az Adrián.
És itt a fordulat. A legfrissebb Maxivideón (munkacím: Foxi Maxi kalandjai) maszkban keccsöl a csávó. Rajta van a gumikesztyű is. Nem lesz ez egy kicsit későn?
Válnak Mészárosék
Ez ugyanolyan fontos hír, kiadta az MTI, mint anno Cili és Tóni holtomiglan (de a jelek szerint inkább holtodiglan) fogadalmának felfüggesztése. Azaz válása. Emlékszem rá, belenyekkentem, napokig nem tudtam aludni, marékszám szedtem a nyugtatót, annyira felzaklatódtam. Nem vagyok én ahhoz hozzászokva, hogy szétrebbenjenek a NER álompárjai.
Ehhez képest itt a Lőrinc esete. Messzemenően figyelembe veszem azt a kérést, hogy tartsam tiszteletben a magánélet szentségét, én aztán be nem kukucskálnék a párna alá, nincs olyan, hogy elkezdenék kíváncsiskodni, mi kié meg ki mié. A nép egyszerű, tudatlan libernyákjaként az elit közelébe sem merészkedem, ha válnak, hát válnak. Tényleg, mi közöm van nekem ehhez? Kialudt a tűz, megesett már ez mással is.
Mégis csalódott vagyok kicsikét
Azt hittem, ezek a mi siker-üzletembereink, akik a saját erejükből és az eszükkel lettek azok, akik, egyben tökéletesek is. És akkor kiderül, hogy egy frászt. Nem bírják egyben tartani a magánéletüket. Mert az, hogy én nem bírom egyben tartani, magyarázható a feslett nyugati erkölcseimmel, a dekadencia hippijeként araszolok a gyehenna irányába, node ezek a csudálatos emberek, akik minden misén ott mártogatják a mancsukat a szenteltvízbe… Rossz belegondolni, hogy nekik is szarrá tud menni az életük. És mi lesz így az újságcikkekkel, amelyek a szilárd erkölcsre, az erős családra épített milliárdok megmagyarázásával akarnák vonzóbbá tenni a felemelkedett parvenüt? Hát mit kérdez az elcseszett életű nép jámbor gyermeke? Úristen? Hát ezek is ugyanolyan balfácánok, mint amilyen én vagyok? Ezeknek is szét tud rohadni a családjuk?
Színművészeti stop
Vidnyánszky Attila önként bedugta a nyakát a hurokba. Fellázadtak ellene (Orbán vazallusa ellen) a diákok, a rendező kezében ostor van, azzal pedig nem lehet színházat és egyetemet építeni. Még az is lehet, hogy törlőrongyként fogják eldobni. Megvan rá az esély, hogy rámenjen a koma. Kérdés, hogy Orbán meddig tűri a nyílt ellenszegülést. Meg hogy bemehetnek-e a rendőrök az egyetemre. Mondják, hogy nem, mert lemondott a rektor, nincs, aki odahívja őket. Ez amúgy is kockázatos lenne, az egyetemi autonómia lábbal tiprása. Mit fognak kitalálni az ügytől egyre ingerültebb Fideszben? Vidnyánszkyval senki sem akar tárgyalni. Feláldozzák? Vagy jön egy sokkal ravaszabb megoldás?
Ez volt a 36-os hét. Megvertük közben a törököket fociban. Pontosabban: nyert a magyar válogatott. Szoboszlai Dominik brutálisan nagy gólja kellett hozzá. Kicsit hasonlított Bornemissza hadnagy tüzes egri puffancsaira, attól is hogy szétszaladtak a törökök (a regényben; a valóságban másmilyen lehetett a 145 év). Csak abban bízhatunk, hogy Erdogan nem látta.
