Kerítésen innen
Polt ügyészsége 5 pontban bizonygatja, hogy az Európai Bizottság teljes képtelenségeket állít
Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében nagyjában és egészében megismételte a magyar kormányhoz intézett előző évi ajánlásait, miután a korábbiaknak nem sok foganatjuk volt. A jelentésből világosan kiderül, hogy a reformok és a pénzügyi ösztönző dacára még a Polt-féle igazságszolgáltatás terén is számos nyitott kérdés vár megoldásra. Az Európai Bizottság éves jogállami jelentése a vizsgált kérdéskörök túlnyomó részében „nem lát előrehaladást” az egy évvel ezelőtt a magyar kormányhoz intézett ajánlások teljesítésében.
Az idén ötödik alkalommal elkészült jelentés a megelőzést szolgálja,
és nincsenek közvetlen következményei, fontos hivatkozási alapul szolgál más uniós folyamatok és pénzügyi források feltételeinek felméréséhez, mint amilyen a helyreállítási és a kohéziós politikai alap.
Magyarország esetében az idei jelentés nagyjában és egészében megismétli a 2023-as jelentés ajánlásait, miután az egy évvel ezelőtt Brüsszel által fontosnak nevezett korrekciós intézkedések zöme süket fülekre talált az Orbán-kormánynál.
Polt-válasz
„Az Európai Bizottság közzétette az éves jogállamisági jelentését, amely Magyarország Ügyészségét érintően több pontatlanságot és valótlanságot tartalmaz. Az ügyészség a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatása érdekében az alábbiakban cáfolja a jelentésben írtakat, és a következőkre hívja fel a figyelmet.
1. Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás
A jelentés leszögezi, hogy „Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokoltalan beavatkozás kockázatát.”
Ez az állítás teljes képtelenség.
Az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el. Amennyiben bárkinek ilyen befolyásolásról van tudomása, akkor tárja az ügyészség elé, azt alaposan kivizsgáljuk. Szeretnénk felhívni a figyelmet az ún. Magyar Péter ügyre, akinek állítása szerint egy ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntette.
2. A korrupcióval kapcsolatos ügyészségi határozatok bírósági felülvizsgálata
A jelentés hivatkozik arra, hogy „A korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat.”
Az állítás téves a következők miatt.
- A felülbírálati indítvány benyújtását követően a nyomozási bíró dönthet úgy, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, így ekkor megindul a nyomozás, vagy folytatódik az eljárás. Ez a döntés kötelező erővel bír.
- Ha a felülbírálati indítvány alapján a bíróság a nyomozás elrendeléséről, vagy folytatásáról döntött, és a nyomozó hatóság, ügyészség ismételten megszünteti a büntetőeljárást, akkor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Ha a bíróság úgy látja, hogy a megszüntető határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, akkor a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye.
- Az ügyészség ugyanis nem kötelezhető a vádemelésre, ilyen előírás alkotmányellenes és az ügyészség függetlenségével összeegyeztethetetlen volna. A felülbírálati indítványt benyújtó azonban vádindítványt nyújthat be, azaz lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet.
- Ilyen azonban a jogintézmény megszületése óta egyetlenegy esetben sem történt, ami egyértelművé teszi, hogy minden vitatott ügyben az ügyészség törvényesen és helyesen járt el.
A felülbírálati indítvánnyal, mint jogintézménnyel kapcsolatban minden fontos információ megtalálható az ügyészség honlapján.
3. Az ügyészség hierarchikus felépítése
A jelentés kifogásolja, miszerint „.. az ügyészség szigorúan hierarchikus felépítése, valamint a belső fékek és ellensúlyok hiánya növeli annak állandó kockázatát, hogy vezető ügyészek befolyásolják az alárendelt ügyészek munkáját, többek között egyedi ügyekben is.”
A jelentésben írtak pontatlanok és félrevezetők a következők miatt:
- Az Európa Tanács keretében működő, Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa a Rec. 2000. 19. számú ajánlásában megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás.
- Ugyanerre a véleményre jutott a Velencei Bizottság is a 2012. június 19-én kelt, 668/2012. számú véleményében. Ebben megállapította, hogy a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét. Az ügyészségre vonatkozó törvények az ügyészek tekintetében fontos, a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak.
- A magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig – amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket – erősen hierarchizált. A felsorolt államok ügyészi szervezetével szemben a Bizottság – a magyar modellel való részbeni egyezések ellenére – nem emelt kifogást.
- A legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint pl. a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet (Szlovák büntetőeljárási törvény 363. §-a.)
- A szervezet felépítéséből és a jogszabályi rendelkezésekből következik az, hogy a vezető ügyész utasítást adhat a beosztott ügyésznek, mely esetben az utasításért már ő felel. Amennyiben az ügyész a felettes ügyész utasításával nem ért egyet, kérheti annak írásba foglalását, ennek megtörténtéig az utasítás végrehajtása nem kötelező.
- Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve, ilyen kérelem teljesítése pedig nem tagadható meg.
Szerző
