Putyin negyedszer is elnök lehet

Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő nyerte meg a vasárnapi orosz elnökválasztást a moszkvai Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint, megszerezve 4. elnöki mandátumát.

Elsöprő szavazati arány Putyin javára

Vlagyimir Putyin a szavazatok 71,97 százalékával győzött a leadott voksok 21,33 százalékának összesítése alapján.

A második helyen Pavel Grugyinyin kommunista jelölt végzett 21,33, a harmadikon pedig Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokrata politikus 6,96 százalékkal. a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,4 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.

Hackertámadások érték az automatizált állami választási rendszert

A Központi Választási Bizottság közölte, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt.

Alekszandr Gorovoj, az orosz belügyminiszter első helyettese közölte, hogy hackertámadások érték az automatizált állami választási rendszert, de annak összeomlását sikerült megakadályozni.

Kijevben, Lembergben tüntettek az orosz képviseletek előtt, Odesszában bombariadó volt

Az ukrán hatóságok előzetes bejelentésükhöz híven csak diplomatákat engedtek be az ukrajnai orosz külképviseletekbe vasárnap, az orosz elnökválasztás ideje alatt.

Petro Porosenko ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei nem ismerik el a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten megrendezett orosz választást. Részletekbe nem bocsátkozva annyit közölt, hogy ez elmúlt napokban intenzív párbeszédet folytatott a kérdésről, és efelől biztosították őt tárgyalópartnerei.

A nap folyamán az ukrán fővárosban több helyszínen is tüntettek – néhány tucatnyian – a Krímben megrendezett orosz elnökválasztás, valamint általában az Ukrajnával szembeni orosz agresszió ellen. Drótkerítéssel zárták le a rendfenntartók mind az orosz nagykövetség, mind pedig az onnan néhány kilométerrel távolabb lévő konzulátusi épület környékét. A külképviseleteknél megerősített szolgálatot tartottak. Helyszíni jelentések szerint a drótkerítéseken belülre csak diplomata útlevéllel rendelkezőket és nem orosz állampolgárságú újságírókat engedtek be.

A kerítéseken kívül közben ukrán nacionalista tüntetők tartottak demonstrációkat. Az UNIAN ukrán hírügynökség becslése szerint mintegy nyolcvanan voltak a nagykövetség, hatvanan pedig a konzulátus épülete előtt. Előbbi demonstrációra zömében a Szabadság párt, a Jobboldali Szektor (PSZ) és a Nemzeti Korpusz nevű szervezetek zászlóival vonultak ki a tüntetők, a konzulátusnál pedig az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és más nemzeti érzelmű civil szervezetek tüntettek. A konzulátust a demonstrálók megpróbálták tojásokkal megdobálni, de a kordon miatt olyan messze voltak, hogy helyette csak egy magánirodát találtak el.

A központi Függetlenség terén, a Majdanon is volt egy kisebb tüntetés, amelyen a résztvevők egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló bábut elégettek.

A nyugat-ukrajnai Lembergben is tartottak tüntetést ukrán nacionalisták

Komolyabb atrocitások nem történtek a megmozdulásokon. Szavazni is csak egy-két orosz állampolgár próbált a kijevi követségen sikertelenül, a rendfenntartók ugyanis már a kordonnál ellenőrizték az iratokat, és az orosz állampolgárokat elküldték.

Odesszában lezárták az orosz konzulátus utcáját, mert reggel egy névtelen betelefonáló robbanószerkezetről értesítette a hatóságokat. Az utcát bombaszakértők átvizsgálták, a riasztás hamisnak bizonyult.

Ukrán sajtójelentések közben arról is beszámoltak, hogy a Krímben iskolás gyermekek szüleire a tanárok által, a vállalatok dolgozóira pedig az üzemek vezetőin keresztül gyakoroltak nyomást a választáson való részvételt erőltetve a helyi orosz közigazgatás tisztviselői.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Ukrajna területén Moszkva nem rendezheti meg az elnökválasztást, ezért a rendfenntartók nem engedik be szavazni a diplomáciai státussal nem rendelkező orosz állampolgárokat az Oroszországi Föderáció ukrajnai külképviseleteire – a kijevi nagykövetségre, valamint az odesszai, lembergi (lvivi) és harkivi konzulátusokra. Az ukrán külügyminisztérium szombaton kiadott közleményében közölte, hogy egyetért a döntéssel.

A belügyminiszter elsősorban azzal magyarázta a döntést, hogy Moszkva Kijev többszöri tiltakozása ellenére is illegitim módon és a nemzetközi normákat megsértve megrendezi az elnökválasztást az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten. A krími választás miatt Ukrajna az ENSZ-nél is tiltakozott. Kanada, Ausztria és Észtország, valamint az Európai Unió részéről Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy nem fogja elismerni törvényesnek a Krímben megtartott választást.

Közvélemény-kutató: a Szkripal-ügy növelte a részvételt

Az „Oroszország elleni új támadások”, köztük az úgynevezett Szkripal-ügy növelték az orosz elnökválasztáson való a részvételi kedvet – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója vasárnap Moszkvában.

Fjodorov szerint a történtek „megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni”. (Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában, London Moszkvát vádolta meg az incidenssel, amit az orosz vezetés visszautasított.)

Ella Pamfiova, a Központ Választási Bizottság elnöke közölte, hogy a választási részvétel moszkvai 18 órakor 60 százalékos volt. Az urnák az Oroszországi Föderáció központi régiójában két órával, Kalinyingrád megyében hárommal később zártak.

Összekülönbözött Navalnij és Szobcsak

Élő adásban veszett össze az orosz elnökválasztás napján egy YouTube-csatornán a választásból kizárt ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij és a liberális Polgári Kezdeményezés színeiben jelöltként rajthoz állt Kszenyija Szobcsak.

Szobcsak meghívta Navalnijt, hogy a választók érdekében csatakozzon a Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselővel együtt létrehozandó, „Putyin-ellenes” Változások Pártjába. Navalnij viszont a „Kreml bábjának” és „a liberális jelölt paródiájának” nevezte a elnökjelöltnőt.

(Forrás: MTI)