Kerítésen innen
Rákosi vipera napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban
Két év kihagyás után újra rákosi vipera napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal.
Két év kihagyás után újra rákosi vipera napot rendeznek szombaton a Szegedi Vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Vipera-szombat a Vadasparkban szeptember első szombatján
A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt állat azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját – a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma oly kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.
A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja.
A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj
Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 cm hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése – mely folyamat megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése – az ember számára is tragikus következményekkel járhat.
A rákosi viperát is az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni.
Ennek keretében július végén a Kiskunsági Nemzeti Park két gyepterületére összesen ötven, a Rákosivipera-védelmi Központban nevelkedett kígyót engedtek szabadon
A program indulása óta eltelt csaknem húsz évben összesen 723 rákosi vipera került tíz természetes élőhelyre.
A Szegedi Vadasparkban szombaton – a viperavédelmi programot szervező – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állomásával találkozhatnak a látogatók az állatkert az európai állatokat bemutató részén. 14.30-kor nyilvános vipera-vizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik kígyót a Sancer-tó partján található terráriumnál.
A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosi vipera nap keretében a Rákosi-vipera Központokban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Nyíregyházi Állatparkban is várják az érdeklődőket ismeretterjesztő standok.
Forrás: MTI / Szegedi Vadaspark
Vadmacskát fotóztak a Visegrádi-hegységben
Friss híreink
- Mit érdemel az a Bohár, aki ‘sejtet’ és ezzel ‘mérgez’?
- Lázár: ‘a húsvéti nagytakarítás készen van, következhet a normalitás és a jólét programja!’
- Újabb ‘csurrant-cseppent’-sztori Tiborcz István -Orbán-vő- főszereplésével
- ‘Drága’ -a szó szoros értelmében!- Kollár Kinga! – 20 milliót feccölt a kormányprop. a lejáratására
- 6.700 milliónkba fájt a legutóbbi két nemzeti konzultáció – Mit tippel, mennyit égetnek el erre 2025-ben?
