Kerítésen túl
‘Ruszofóbia’ elleni stratégiát szentesített az orosz elnök – Remélhetőleg nem levegőben terjed…
Hazai használatra mindenképpen hatásos és a vélt- vagy valós ellenlábasokkal való leszámolást, no meg a para-effektus beindítását is remekül szolgálja a Putyin által most kiegészített és aláírt „ruszofóbia” elleni stratégiáról szóló új rendelet.
„Az Oroszországi Föderáció szélsőségek elleni küzdelem stratégiája”
Így nevezik azt a rendeletet, amelynek 2020-ban már létezett egy változata, szombaton azonban egy frissített verziót írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. A dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé . Az új stratégiában mindenek előtt egy új fogalom is szerepel: a ruszofóbia. A Meduza által ismertetett szöveg szerint a ruszofóbia szélsőséges oroszellenességet jelent, azaz:
„az orosz állampolgárokkal, az orosz nyelvvel és kultúrával szembeni ellenséges, előítéletes hozzáállást jelenti, beleértve a képviselők és politikai erők agresszív hozzáállását és cselekedeteit, valamint az Oroszországgal szemben barátságtalan államok hatóságainak diszkriminatív cselekedeteit”.
A stratégia azt is megállapítja, hogy egyes államok a szélsőséges és terrorista szervezeteket
„a külpolitikai ellenfelek elleni hibrid háborúk indításának és öncélú geopolitikai célok elérésének eszközeként használják, többek között más államok belügyeibe való beavatkozással”.
Ukrajna, mint a „szélsőségesség fő forrása”
A korábbi verziókkal ellentétben az új dokumentum a
„szélsőségesség fő forrásai” között említi Ukrajnát is mint a legsúlyosabb fenyegetések egyikét, amely „a neonáci eszmék széles körű terjedését” tette lehetővé, amely radikális neonáci fegyveres csoportokat és neonáci bűncselekmények elkövetését támogatja Oroszországban.
A stratégia szerint az ukrán válságot
„barátságtalan államok arra használják fel, hogy hibrid háborúkat indítsanak az Orosz Föderáció ellen, és agresszív oroszgyűlöletet szítsanak a világban. A feladat tehát „az Ukrajna területéről kiinduló szélsőséges fenyegetések forrásának felszámolása”.
…koordinálatlan tiltakozó akciók…
Egy bekezdés megemlíti a koordinálatlan tiltakozó akciókat, vagyis a demonstrációkat is, amelyeket
„az oroszországi társadalmi-politikai helyzet destabilizálásának egyik fő módjának”
nevez. Az orosz hatóságok szerint a tiltakozó akciókat
„szándékosan alakítják át tömeges zavargásokká”, amire a közvélemény manipulálásának különböző módszereit alkalmazzák.
A dokumentum hangsúlyosan kitér a nemzetközi civil szervezetekre is: a
„humanitárius, oktatási, kulturális és vallási projektek álcája mögött” végzett tevékenységeik a rendelet szerint szintén rombolóak és szélsőségesek.
A papíros tartalmaz egy záradékot azokról a személyekről, akik elhagyták az Orosz Föderációt, hogy részt vegyenek szélsőséges szervezetek tevékenységében, valamint hogy olyan barátságtalan államok kiképzőközpontjaiban vegyenek részt képzésen, amelyek tevékenysége a szélsőségesség jeleit mutatja.
Az új stratégiából nem derül ki, hogy mik azok a „barátságtalan állami központok”, milyen adatokat fog tartalmazni az adatbázis, és kik kerülnek bele.
Mi a „ruszofóbia” – Putyinék szerint….
Az új stratégia tervezetének első részében a Belügyminisztérium saját lehetőségeit javasolta az idegengyűlölet és a russzofóbia fogalmának meghatározására , ezzel is bővítve azon fogalmak „szótárát”, amelyek meghatározzák azokat a jelenségeket, amelyekkel az orosz hatóságok küzdenek. a szélsőségesség elleni politikájukat. Az elmúlt években aktívan folytak viták a „russzofóbia” büntetőjogi szankcióiról . 2023 végén a média arról számolt be , hogy a kormány támogatta az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének megfelelő módosításának ötletét, de az ügy még nem jutott el a törvény elfogadásáig. A Belügyminisztérium szerint a kifejezéseket a következőképpen kell értelmezni:
- g) az idegengyűlölet megnyilvánulásagyűlölet, ellenségeskedés vagy intoleranciaegyes társadalmi csoportok és emberek közösségei, valamint azok egyéni képviselői vonatkozásában;
- h) ruszofóbia -ellenséges, elfogult, ellenséges hozzáállás az orosz állampolgárokhoz, az orosz nyelvhez és kultúrához, amely többek között az egyes képviselők és politikai erők agresszív magatartásában és fellépésében, valamint a hatóságok diszkriminatív fellépésében nyilvánul meg. Oroszországgal szemben barátságtalan államok;
Az ellenséges hozzáállásnak köszönhetően a russzofóbia a stratégiában az idegengyűlölet speciális esetének tűnik
De kibővítették az „Oroszországgal barátságtalan államok hatóságainak diszkriminatív fellépései” miatt. Ezek nagyon konkrét országok , amelyek szankciókat vezettek be az Orosz Föderáció ellen. Ebből a definícióból arra a következtetésre juthatunk, hogy a Belügyminisztérium szerint az oroszokkal szemben más államok hatóságai által elkövetett diszkrimináció nem számít russzofóbiának. Szintén az új stratégia első részében a Belügyminisztérium egy szót kivett a radikalizmus definíciójából . Ez most nem „megalkuvást nem tűrő”, hanem bármilyen
„elkötelezettség az erőszak ideológiája mellett, amelyet az Orosz Föderáció alkotmányos rendszerének alapjainak döntő és radikális megváltoztatásának vágya, az Orosz Föderáció egységének és területi integritásának megsértése jellemez. Föderáció.”
Végül a dokumentum szerzői a szélsőséges megnyilvánulások (más néven szélsőséges megnyilvánulások ) fogalmát kiterjesztették a
„nyelvi gyűlöletre”, „a hatóságok képviselőivel szembeni ellenségeskedésre” (és nem csak a társadalmi csoportokra, mint most), a „szuverenitás megsértésére”. , valamint a „történelem szándékos elferdítése” és „a nácizmus rehabilitációja”.
A hatóságok „adatbankot” akarnak létrehozni azokból az oroszokból, akik eltávoztak és hajlamosak a „szélsőségességre”. Nem tudni, hogy ez az adatbázis nyilvános lesz-e. A stratégia azt sem határozza meg, hogy mit kell érteni „barátságtalan államok külföldi központjai” alatt. A dokumentum csak egy helyen említi a külföldi központokat – „külföldi teológiai központokat”, ahol bizonyos embereket képeztek ki, akik „a radikális vallási mozgalmak kizárólagosságát” hirdették. Ennek és a következő bekezdésnek a szövegkörnyezetéből ítélve az iszlámról beszélünk. De sok ilyen központ a nyugati államok területén kívül található, amelyeket Oroszország barátságtalannak tart.
A Belügyminisztériumtól származó stratégiai tervezet megjelenése egybeesett az országot egy teljes körű ukrajnai háború kitörése után elhagyó oroszok adatbázisainak kiszivárogtatásáról szóló hírekkel. Amint az Ügynökség megjegyezte, az egyesített adatbázisok egyik népszerű aggregátora talált listát azokról az emberekről, akik „elhagyták az Orosz Föderációt”, és tisztázták távozásuk okát, például a „részleges” mozgósítás bejelentését vagy a Wagner PMC lázadását. Az „ellenzékiek” egy bizonyos adatbázisa is elérhető a szolgáltatásban.
A hatóságok mesterséges intelligencia segítségével akarnak harcolni a „szélsőségesség” ellen. Az AI-t azonban már elnyomó célokra használják.
A stratégia a legújabb tudományos vívmányok felhasználását is javasolja a „szélsőségesek” azonosítására:
mesterséges intelligencia-technológiák fejlesztésére és megvalósítására irányuló tudományos kutatások lefolytatása a megfigyelési tevékenységek során, beleértve a streaming elemzést, a szélsőséges tevékenységekben résztvevők anonimizálását az információs és távközlési hálózatokban, beleértve az internetet is.
További részletek itt.
Csak úgy…
2024 júliusában írtuk: Orbán Viktor Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt pénteken Berlinben, ahol a két vezető a gazdasági kapcsolatok további erősítésében állapodott meg. A megbeszélésnek két fő témája volt, egyrészt az európai ügyek, másrészt a német–magyar kétoldalú kapcsolatok, azonban szóba jött az Orbán Viktor szerint „hungarofób” Manfred Weber, a migráció és a genderkérdés is. A miniszterelnök szerint Manfred Weber egy hungarofób ember, aki gyűlöli a magyarokat, és Magyarországnak tudja be, hogy nem lett bizottsági elnök.
„Az egyik legrégebbi ellenfelünk, ellenségünk az európai politikában”
Fotó: Cseri László
Szerző
