Kerítésen innen
Semjén salátatörvénye a választás másnapján
Szokásától eltérően Semjén közszolga a választást követő napon délelőtt nyújtotta be salátatörny-tervezetét a T. házhoz, amelyben fontos, az egészségügyet is érintő szabályozás is szerepel.
A tervezet fontosabb pontjai:
- az új ügyeleti rendszer kiterjesztése a fővárosban is
- kötelező szűrések 18 év felett
- az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség alóli felmentése (bizonyos esetekben)
- arcfelismerős beléptetés az egészségügyi dolgozóknak
- kórházigazgatók összeférhetetlenség alóli felmentése
- létrehoznak egy alapítványt, amely dönt a méltányossági kérelmek elbírálásában
- kórházban hagyott újszülött gyerekek örökbefogadása
- az iskolák területére be nem vihető és bevihető, azonban használatukban korlátozott tárgyak
Ügyelet
Október elsejétől új rendszerben működik Budapesten a háziorvosi ügyelet, vagyis ősztől a főváros is csatlakozik az összes megyéhez, ahol már nem az önkormányzatok, hanem a mentőszolgálat szervezi az ügyeleti ellátást. A hétfőn a parlament honlapjára felkerült rendelettervezet szerint az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosításának erre vonatkozó részei így szólnak: „Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról.”
„2024. szeptember 30. napjával a Budapest területére vonatkozóan a települési önkormányzat által a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletre kötött feladat-ellátási szerződés hatályát veszti.” Ez azt jelenti, hogy október elsejétől már az Országos Mentőszolgálat szervezi a fővárosban a háziorvosi ügyeletet, azt azonban, hogy hogyan, a rendelet nem részletezi.
Jöhetnek a kötelező szűrések
Fontos kitétel a rendeletben az is, hogy a szabályozás alapján az egészségügyért felelős miniszter rendeletében kötelezővé nyilváníthat egyes szűréseket a 18 év felettiek számára is (jelenleg csak a 0-18 év közötti életkorban előírt szűrések kötelezőek).
Vagyis Pintér Sándor korhatár nélkül előírhat kötelező szűrővizsgálatokat.
Jön az egységes beléptető rendszer
Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál bevezethetik az egységes beléptető rendszert, így egységesen nyomon követhetővé válik az intézményekbe történő belépés, kilépés és benntartózkodás „a betegellátás folyamatosságának biztosítása érdekében.”
A tervezet szerint kamerákat helyeznek el az egészségügyi intézményekbe, és bevezetik a beléptetés szabályozásához szükséges technológiát is: az egységes beléptető rendszer videó arcképazonosításon alapuló technológia alkalmazásával működik majd.
A megjegyzések között azt is írják a rendeletalkotók, hogy
„amennyiben az arcképmás azonosítás gépi technológiával történik, abban az esetben az arcképmást biometrikus adatnak kell tekinteni. Figyelemmel pedig arra, hogy a munka törvénykönyve a biometrikus adatok kezelésére csak szűk körben ad lehetőséget, így nem értelmezhetőek minden ki- és belépés esetén, törvényi szintű szabályozás szükséges. A törvényi szabályozás a munkajogi elévülési időhöz képest is rövidebb időre, mindössze egy évre ad lehetőséget a munkáltatónak, hogy kezelje a ki-belépési adatokat.”
Az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség alóli felmentése bizonyos esetekben
A törvényjavaslat lehetővé tenné az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség alóli felmentését, ha az ellátási érdekből történik. A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A tervezet alapján azonban az összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.
A felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is, a kormány fogja rendeletben meghatározni.
Alapítvány
A tervezet szerint a kormány létrehozza a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amely
„a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat.”
Az Alapítvány a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról. A közhasznú alapítvány vagyonának biztosításáról a kormány gondoskodna, és működéséhez 2025-től kezdődően évente nyújtanak támogatást.
Kórházban hagyott újszülött gyermekek
A törvényjavaslat elősegítené a kórházban hagyott újszülött gyermekek örökbefogadását is. A gyermekek akkor tudnak teljes életet élni, ha családban nőnek fel. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy az kórházban hagyott gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen fogadni. A javaslat szerint
aki a szülés után gyermekét a kórházban hagyja, lemond róla és egyben hozzájárul a gyermek örökbefogadhatóságához.
A tervezet ennek megfelelően azt mondaná ki, hogy
„amennyiben valaki közvetlenül a szülést követően az újszülöttet a kórházban hagyja és hat hétig nem jelentkezik érte, azt úgy kell tekinteni, mintha inkubátorban hagyná, így a gyermek hat hét után örökbefogadható.”
Mit lehet és mit nem….
Módosítaná a kormány a köznevelési törvényt, hogy egységes szabályozást hozzon létre az iskolákba be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakra vonatkozóan. Az iskolákban a közelmúltban a társadalom jogos felháborodását kiváltó esetek történtek a tanárokkal, illetve a diákokkal szemben. Ezek a verbális, vizuális, illetve fizikai támadások az online és az offline térben egyaránt előfordultak – olvasható a rendelettervezet indoklásában.
A tervezet szerint a tanároknak és az iskolaőrnek jogosultságuk lesz arra, hogy a diák csomagját és tárolóhelyiségét átvizsgálhassák.
Az indoklás külön kitér a mobiltelefonra, a jogalkotó pontosan így fogalmaz ezzel kapcsolatban:
az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt. Jelenleg az iskolák házirendje jogosult rendelkezni erről a kérdésről, azonban az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt szükséges egy egységes szabályozás, amelyet minden intézményben alkalmazni lehet.
Elismerik azonban, hogy
„vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák.”
Szerző
