A Fidesz ismét győzött, mondhatta tegnap az „egyszerű” újságolvasó, mikor meghallotta, hogy a kormány megvette a Munkácsy trilógia harmadik, még nem magyar tulajdonban levő festményét, a Golgotát.
Gulyás miniszter óriási sikerről számolt be,
mellette a két debreceni előkelőség–Papp polgármester és Kósa expolgi—buzgón helyeselt. Magam is így tennék, ha a történetben nem lenne néhány furcsaság, több csavar, amiről a siker hevében – jó magyar tulajdonság – hajlandók vagyunk megfeledkezni.
Közismert, hogy a trilógiát együtt még Munkácsy sem látta, hiszen azokat az elkészültük után külön–külön adta el. A debreceni Déri Múzeumban együtt látható festmények közül először az Ecce Homo /1896/ került magyar tulajdonba, a múzeum létrehozója vásárolta meg. A magyar állam 2015-ben 5,7 millió dollárért vásárolta meg a Krisztus Pilátus előtt című képet. A Golgota, Pákh Imre tulajdonában volt, megvásárlásáról régóta folytak a tárgyalások. A három festményt együtt először 1995-ben láthatta a nagyérdemű. A festmények a magyar kultúra becses kincsei, talán nincs is olyan Debrecenbe látogató turista, aki kihagyná a trilógia megtekintését.
A kép megvásárlásáról még 2015-ben kezdődtek tárgyalások Pákh Imrével.
Akkor – közel négy éve – Kósa Lajos magabiztosan nyilatkozta, hogy egészen biztos megegyeznek a tulajdonossal. Hogy mi történt a kulisszák mögött azt nem tudhatjuk, egy biztos, 2015-ben augusztus végén, a Fidesz csúfjára letakarták a festmény, volt trilógia, nincs trilógia.
Időközben kitudódott, hogy az MNB 1,6 milliárd forintért szándékozott Pákhtól a képet megvenni, a tulajdonos azonban nem állt kötélnek. Arra hivatkozott, hogy Lázár akkori főminiszterrel 9 millió dollárban egyeztek meg, egyébként is lenne vevő, aki ennél többet is fizetne a festményét.
Ezt követően egy igencsak gusztustalan sárdobálás tanúi lehettünk, a kormányzat illetékesei kigyót-békát kiabáltak Pákhra, aki pedig igencsak gáláns ajánlatot tett. A Golgotáért 2,5 milliárd forintot kért, ezen túl további 52 Munkácsy-képet helyezett volna letétbe, 12 évre. A magyar állam illetékeseit ez sem hatotta meg, kötötték az ebet a karóhoz. A képet -minden törvényes alapot nélkülözve -védetté nyilvánították, ezzel megakadályozták, azzal a tulajdonosa szabadon rendelkezhessen. Lázár akkor már a maga megszokott cinikus stílusában arról beszélt, hogy ezzel az általa „barátságosnak” mondott lépéssel szerették volna Pákhot meggyőzni, hogy jobban teszi ha megköti az üzletet.
A folytatásban: Pákh üzletember, és nem hülye.