Siralomházban a spermákosak egészség- és oktatásügye

A nagy nemzeti, „ahol hús van, ott légy is van” kormányunk ma kiegyezne a háromszáz forintos vizitdíj befizetésekkel, esze ágában sem lenne ebben a témában népszavazást kezdeményezni, aminek lehetőségét hatalmát annyira féltve amúgy is korlátozta.

Spermákosak egészségügye

A sperma jelentése közismert, szinonimái is. Ha pedig valami mákos, akkor az azt jelenti a szlengben, hogy zűrös, vagyis nem teljesen tiszta. Így aztán az általam alkotott szó, spermákosok jelzőként is kifejezője mindannak, amit most elővezetni szándékozom. Mi a különbség a Fidesz és a fasom (cornus mas – szép, hasznos bokor v. cserje) között? Az egyikben több a sperma. És ami „F”-fel kezdődik, „sz” a vége és sok benne a sperma – az micsoda? Az is a Fidesz, no pláne, ha a KDNP lehet, hogy külön indul április 8-án

Ezzel a pár sorral meg is adtam mai vélemény cikkem alaphangulatát. Nincs más hátra, mint mákosként is bemutatni majd a spermás eseteket. Kezdjük egy kis emlékeztetővel, a felcsúti kisvasutas 2008. február 13-án, a SYMA csarnokban elmondott évértékelő beszédének néhány gondolatával:

„A népszavazás másik nagy témája az egészségügy és a jövőnk… Magyarországon ma egy átlagos jövedelmű dolgozó és az ő alkalmazója évente mintegy 260-261 ezer forint egészségügyi járulékot fizet be. Ez évente több mint negyedmillió forint! Hol van itt az ingyenesség? Joggal várja el az ember cserébe, hogy ezért megfelelő időben és megfelelő színvonalú alapellátást kapjon. Joggal várjuk el cserébe, hogy az orvosokat és az ápolókat tisztességesen megfizessék. Nézzék meg, hova jutottunk a hálapénz elleni sikertelen harcban, szélmalomharcban ma már hálapénzt is, meg listapénzt is fizetünk. Listapénzt azért, hogy előbbre jussunk azon a várólistán, amelyen, ha előrejutunk, talán majd hamarabb fognak bennünket meggyógyítani. Mit jelent hát végül is a vizitdíj és a kórházi napidíj? Azt jelenti, kedves Barátaim, hogy kétszer fizetünk ugyanazért!… Ne tartóztassuk vissza magunkat, ne ijedjünk meg a magasztosnak tűnő szavaktól: az igazság úgy áll, hogy a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült valóra váltanunk Magyarországon.”

Már nem lehet visszafelé mutogatni

A nagy nemzeti, „ahol hús van, ott légy is van” kormányunk ma kiegyezne a háromszáz forintos vizitdíj befizetésekkel, esze ágában sem lenne ebben a témában népszavazást kezdeményezni, aminek lehetőségét hatalmát annyira féltve amúgy is korlátozta. Az egészségügy siralomházban van, a mostani kormányirányzat, minden populista halogató próbálkozása ellenére kivégezte azt. Siralmas, tovább már nem tűrhető bérviszonyok, alapvető eszközellátási gondok az ellehetetlenített működési feltételekben, és a szakmai elvándorlás jóléti államokba, mind-mind tényként az előbbieket támasztják alá.

Az egészségügy jelenlegi állapotáért a felelősség tekintetében már nem lehet visszafelé mutogatni, azért egyértelműen a Fidesz-KDNP pártszövetsége a felelős. Azok, akikre a Közgépes vezér elhíresült, pávatáncosnak szóló jelzője éppúgy ráillik, mint vezérükre. Azokra, kiknek minden megnyilvánulása „mákossá” válik ezen a területen.

Spermákosak oktatásügye

Nézzük hát tovább a már említett, elhíresült SYMA csarnoki, felcsúti kisvasutas szöveget, most a másik területet, az oktatást illetően:

„Nem fogadjuk el a korlátlan és ellenőrzés nélküli hatalmat. Mindannyian nagyra becsüljük a személyes szabadságot és a hazánk függetlenségét. Mindannyian rosszul érezzük magunkat, ha azt látjuk, hogy a közepes, a középszer legyőzi a kiválót, a rosszabb a jobbat és a hatalom berkein belül álló a hatalmon kívülit. Lázadunk, vagy legalábbis lázadozunk, ha azt látjuk, hogy a pénz, a születés és a hatalom kiváltsága meghatározza, hogy kiből mi lehet Magyarországon… Az információ és a tudás világában, korszakában élünk már. Ha képezzük és élesítjük az eszünket, akkor a világ bármelyik fontos versenyében elsők lehetünk, és fordítva is igaz, ha ezt elhanyagoljuk, ha nem tesszük, akkor minden versenyben alul fogunk maradni. Ezért azt javaslom, tegyük félre a tandíjról szóló, időnként egyébként megokolható elméleti és erkölcsi vitákat, és amíg nem leszünk Európa legokosabb és legképzettebb nemzete, addig ezt a vitát ne is vegyük elő újra.”

Siralomházban az oktatás is

Siralmas állapotokat tükrözött, az un. „háromhuszonhatos” kormányrendelet, amely szabályozza a pedagógusok előmenetelét. A beígért béremelések elhúzott mézesmadzagjára ráragadt vetítési alapként a mindenkori minimálbér, ami aztán kikerült a rendeletből, azóta is futhatnak pedagógusaink a pénzük után. De miért is van ekkora különbség két pedagógus szakszervezet között a mai helyzet megítélésében? Míg az egyik drasztikus, radikális lépéseket helyez kilátásba, addig a másik még mindig csak levelezget. Miután a kormányfőtől nem érkezett érdemi válasz korábbi levelükre, a szakszervezet a kormányfő kabinetfőnökének írt, hogy a javaslataikat adják a miniszterelnök kezébe és majd ezt követően tárgyalnak csak az EMMI-vel a közoktatás gondjairól. Ki érti ezt?

„Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények („természetesen” nevezési díjakra és útiköltségre elkülönített keret nélkül), sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető – merthogy nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, az biztos!” Többek között ez állt abban a nyílt levélben, amit a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai és vezetői a megyei hírportál szerkesztőségbe juttattak el. Ők már csak tudták, hogy mi a helyzet.

A mostani kormány intézkedései több mint mákosak

A mostani kormány intézkedései, úgy egészségügyi, oktatási és szociális kérdésekben, több mint mákosak. Nem tiszták és nem egyértelműek. Zűrösek és halogató taktikát alkalmazók. Akik pedig az intézkedéseket hozzák, azokra ráillik a miniszterelnök volt iskolatársának közismert, spermával kapcsolatos jelzője. Azok ők is mindannyian. Így aztán jogos a címben közölt szóösszetétel, spermákosok ezek, ahányan csak vannak! És ráadásul még mekkora mákjuk is van, hogy az alattvalóként kódoltak így tűrik, birka módjára mindazt, amit tesznek!

Persze közérzetjavító intézkedésekkel operálnak, pár hónappal a választások előtt. Megtehetik hatalmuknál fogva. Annyi abszurdum után, melyek a felcsúti kisvasutas nevéhez kötődnek, már azon sem csodálkoznék, ha „jobbkezével” a pirospont popsis, furcsa tekintetűvel egyre több nemzeti valutát nyomatna. Ha pedig az megkérdezné tőle, hogy főnök, nem lesz ebből baj, mi lesz a fedezettel, a pávatáncos azt válaszolná, hogy nyugodj meg Gyurikám, én vagyok a fedezete mindennek!

Kapcsolódó:

Az „elmúlt hét év” tette fizetőssé az egészségügyet – de nem „bőszül” a magyar