Tudta? A szabadságot nem kivesszük, hanem kiadják nekünk, vagyis főnökünk elhalaszthatja, megszakíthatja

Ha azt gondolja, hogy mindent megtett a gondtalan nyaralásáért, mert egyeztette szabadságának időpontját, befizette a kiválasztott álomutat, akkor téved. Gondolkodott már azon, hogy mi történik akkor, ha a munkáltatójának a szabadság kiadása után mégis szüksége lenne a Önre? Megteheti-e a munkahelyi vezető, hogy megváltoztatja a szabadsága időpontját? Az Érthető Jogon megjelent Kocsis Ildikó ügyvéd írása, ami bemutatja, melyek a legújabb szabályok a szabadságra vonatkozóan.

Csak a bizonytalanság biztos….

Először fontos tisztázni, hogy

a szabadságot hivatalosan nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

A gyakorlatban persze ennek nem mindig van nagy jelentősége, hiszen a főnök és a munkavállaló megegyeznek az időpontban. Arra is van példa, hogy a dolgozóknak kell valahogy dűlőre jutni egymással, hogy ki mikor menjen szabira. Olyan is előfordul, hogy a szabadság kiírása egy székfoglaló játékhoz hasonlít, amikor az jár jól, aki előbb csap le a jó időpontokra. A szabadság emiatt feszültséget is okozhat a munkatársak között. Ám ne feledjük, hogy van, amikor a főnök dönt a szabadságról. Hogyan is néz ki mindez a jog alapján?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy

„A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”

A szabadság időpontjának meghatározásakor a munkáltató dönthet

A dolgozó előzetes meghallgatása nem azt jelenti, hogy feltétlenül el is kell fogadni a kérését vagy javaslatát.

Ez azonban önmagában még nem jelent teljhatalmat a főnök kezében.

A szabadság egy részéről ugyanis a munkavállaló dönthet. Arról, hogy ez mennyi, és hogyan történhet, a törvény rendelkezik.

A lényeg azonban, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A dolgozónak terveznie kell a saját életét, így előre kell tudnia, hogy mikor mehet szabadságra. Erre a jogalkotó is gondolt. A törvény kimondja, hogy

„A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.”

A „legkésőbb” azt jelenti, hogy minimum a szabadság első napját megelőző 15 nappal korábban kell engedélyezni vagy kiírni a szabadságot. Az nem tilos, hogy a 15 napos határidő helyett ez 20, 30 vagy akár 60 nap legyen. Van, ahol már év elején tervezni kezdik a nyári szabadságolási időszakot.

Ám nemcsak a munkavállalónak, de a munkáltatónak is szüksége van bizonyos időre a szabadság előtt. Gondolj csak bele, amikor egy vagy akár egyszerre több munkatárs is „kiesik” a munkából, mert éppen szabin van, akkor a megszokott munkafolyamatok sem működnek.

Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

„Ember tervez, Isten végez” – tartja a mondás. A dolgok változhatnak. Nincs ez másként a munkahelyen sem. Lehet, hogy előre megterveztük a szabadságot, ki is adta a főnök, ám valami történik. Égetően szükség lesz ránk a munkahelyen. Ilyenkor ugrik a szabadság? A törvény viszonylag szigorú szabályokat ad a szabadság időpontjának utólagos módosításához. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lesz jogosult

• a szabadság kiadásának elhalasztására, vagy
• a már megkezdett szabadság megszakítására.

További korlátok….

Ilyen például, hogy a megkezdett apasági és szülői szabadságot nem lehet megszakítani. Az apasági szabadságot pedig elhalasztani sem jogosult a munkáltató, még akkor sem, ha piros hó esik. Az sem játszik, hogy a nyári szabadságot karácsonykor adja ki a munkáltató, ugyanis a szabadság elhalasztása maximum 60 nappal lehetséges. Ezek a korlátok újak, 2023. január 1-től él ez a védelem.

Ki állja a számlát, ha a munkáltató megváltoztatja a kiadott szabadság időpontját?

Nem is kérdés, hogy a kiadott szabadság időpontjának módosítása anyagi teherrel is járhat. Elég csak arra gondolni, hogy a dolgozó elveszíti a nyaralásra befizetett összeg egy részét. Lehet, hogy a megvásárolt repülőjegyet bukjuk el, vagy többet kell fizetni a járat módosításakor. Nem kizárt az sem, hogy a nyári szabadság idejére tervezett lakásfelújítást kell lemondani, ami miatt bánatpénzt kell fizetni. Ilyen esetekre a törvény előírja, hogy

„A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.”

Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen összeget bemondva a munkáltató fizetni fog.

A felmerült kárt és költségeket megfelelően igazolni, szükség esetén bizonyítani is kell.