Száz évvel a tulsa-i mészárlás után – „globális faluban” élünk

A napokban azon elmélkedtem, hogy milyen érdekes ez a digitális világ. Végre eljött már az információs kánaán, közkeletű toposszal élve már egy nagy „globális faluban” élünk, így 7,8 milliárdan. Nem úgy a a tulsa-i mészárlás korában.

Igy kezdődött

A globális falu fogalmat Marshall McLuhan kanadai médiateoretikus alkotta meg az 1960-as évek elején, és arra utal, hogy az elektronikus kommunikációs technológiák fejlődésével a világ oly mértékben vált összekötötté vagy „kicsivé”, mint egy falu, amelyben az emberek gyorsan kommunikálnak és minden eseményről szinte azonnal értesülnek.

A pandémia ellenére, idén az év első öt hónapjában több, mint 33 millió fővel nőtt az emberiség létszáma. Továbbra is elképesztő a népességnövekedés üteme.

Éppen ezért szinte korlátlan az energiaéhsége a világnak, amit a XX. századot jellemző olaj- és gázkorszak, majd atomkorszak után a XXI. században már megpróbálunk részben megújuló energiaforrásokból kielégíteni.

Ha kettőt visszalépünk, akkor érdemes felidéznünk, hogy a mai értelemben vett tömegkommunikáció a XIX. század végén jött létre, akkor amikor a két későbbi sajtómágnás Joseph Pulitzer és William Randolph Hearts ádáz csatát vívott New York utcáin. A két kiadó által birtokolt ún. sárga újságok naponta közel egymillió példányban kerültek az utcára.

A csillapíthatatlan információéhség akkor, közel 150 évvel ezelőtt kezdődött az Egyesült Államokban, majd a rádiózás és televíziózás kora százmilliók otthonába juttatta el a híreket információkat.  Élőben lehetett nézni már az 1936-os olimpia megnyitását, II. Erzsébet királynő megkoronázását, majd a Holdra szállást.

A legendás analóg korszakot felváltotta a digitalizáció, a 90-enes években már élőben láthattunk háborúkat is.

Az internet korszaka pedig feneketlenül felfordított mindent

Lényegében megszünt a hírek, információk birtoklásának monopóliuma.

A sok százmillió egykor passzív médiafogyasztóból – akik korábban legfeljebb egy-egy betelefonálós műsorba szólhattak bele – , a fényképezni és videózni képes mobiltelefonokkal eljött az az idő, amikor bárkiből lehet „tudósító” vagy lehet egy-egy eseményen szemtanú, aki adott esetben akár százmilliók számára veszi fel a fontos jeleneteket.

Gondoljunk csak bele, az egy évvel meggyilkolt George Floyd ügye talán soha nem kapott volna akkora médiavisszhangot, ha ott és akkor nincs az a lány, aki amúgy papucsban, köntösben kicsoszogott az utcára és felvette a brutális rendőri intézkedést.

Képzeljük el, mi lett volna, ha 100 évvel ezelőtt kamerák rögzík a tulsa-i mészárlást Oklahomában?

Az Amerikában is sokáig elhallgatott tragédia mintegy 300 afro-amerikai áldozatott követelt. A korábbi kisváros éppen az olaj boomnak köszönhette, hogy egész Amerikából özönlöttek a térségbe munkavállalók és az őket kiszolgáló személyzet, kocsmárosok, takarítók, tisztítók, liftkezelők. Zömük a színesbőrű kisebbséghez tartozott.

A mészárlást kiváltó indok vagy ürügy az volt, hogy állítólag május 30-án a Drexel Buildingben Dick Rowland egy fiatal, fekete liftkezelő zaklatott egy fehér nőt Sarah Page-et. Rowlandet a rendőrség letartóztatta és megkezdődött a nyomozás, majd másnap a Tulsa Tribune szó szerint gyújtó hangulatú cikke után elszabadult a pokol.

A sheriff és emberei elbarikádozták magukat a bíróságon, hogy így védjék meg a letartóztatott fiút, akit meg akartak lincselni. Természetesen Rowland védelmére keltek a feketék.

Huszonnégy órán belül teljesen elszabadultak az indulatok, a feketék által lakott 35 háztömb zömét felgyújtották, az utcai erőszak során számos afro-amerikait meglincseltek. A korabeli kozmetikázott adatok még 800 sérültről számoltak be és hivatalosan csak 36 áldozatot ismertek be a hatóságok, ám a történészek és kutatók mai számításai szerint több, mint 300-an haltak meg a tulsa-i mészárlásban.

Megemlékezéseket tartottak a tulsai mészárlás 100 éves évfordulóján

1921-ben az oklahomai város Greenwood kerületében, amely akkoriban – a jómódban élő afroamerikaiakra utalva – a Fekete Wall Street nevet viselte, rasszista zavargások törtek ki, miután egy afroamerikai férfit egy fehér nő bántalmazásával vádoltak. A fehérek szinte teljesen lerombolták a módos fekete negyedet, kifosztották az otthonokat és felgyújtották az épületeket.

Becslések szerint többszáz halálos áldozata volt az esetnek és ezrek váltak hajléktalanná. A tulsai mészárlást az egyik legvéresebb rasszista tömeggyilkosságának tartják az Egyesült Államok történetében.

A támadásért soha senkit nem vontak felelősségre és az áldozatokat sem kárpótolták az elvesztett életekért és vagyonukért

A 106 éves túlélő Lessie Benningfield Randle azt mondta, még mindig emlékszik egy házra, amelyet lángok borítanak és a teherautókba pakolt holttestekre.

„Elég kicsi gyerek voltam, de emlékszem, hogy futottam és a katonák bejöttek”

– mondta Randle a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az erőszaknak végül a Nemzeti Gárda fellépése vetett véget Greenwoodban.

„Ez volt a Mekka. Tulsa az volt, ami ma Atlanta.” – mondta Duke Durant tulsai őslakos, utalva az Egyesült Államok akkoriban virágzó fekete közösségének otthont adó városra.

A megemlékezések már pénteken elkezdődtek az oklahomai városban. A Black Wall Street Legacy Fesztiválon Randle és két másik túlélő, a 107 éves Viola Fletcher és öccsem a 100 éves Hughes Van Ellis vezetésével indult felvonulás. A túlélőkhöz közösségi szervezetek és mintegy 450 diák csatlakozott.

„Egyek vagyunk” – mondta a felvonulás közben Van Ellis

A 107 éves Viola Fletcher, a mészárlás legidősebb túlélője május elején vallomást tett a kongresszus előtt, és kijelentette, hogy Tulsa, valamint Oklahoma állam ellen jogi lépéseket tesz, valamint jóvátételt kér a támadásért.

„Soha nem fogom elfelejteni a fehér csőcselék erőszakosságát, amikor elhagytuk az otthonunkat” – fogalmazott akkor Fletcher. „Még mindig látom, hogy fekete férfiakat lőnek le, fekete testek hevernek az utcán. Még mindig érzem a füst illatát és látom a tüzet. Hallom a sikolyokat” – tette hozzá a túlélő.

Joe Biden amerikai elnök a hétfői napot emléknappá nyilvánította és közleményében felszólította az amerikaiakat, hogy „közösen kötelezzék el magukat a rendszerszintű rasszizmus felszámolása mellett, és segítsenek az elpusztított közösségek és életek újjáépítésében”.

Biden szerint a szövetségi kormánynak szerepe van abban, hogy „megfosztották a jóléttől és a lehetőségektől a fekete közösségeket.”

Az amerikai elnök kedden a helyszínre látogat, ahol találkozik a túlélőkkel és felavatják a 20 millió dollárból létrehozott, a városrész történetét bemutató Greenwood Rising múzeumot.

„A rasszista indíttatású mészárlás túlélői közül sokan haldokolnak vagy már meghaltak, ezért igyekszünk elmesélni a történeteiket, és emlékezni a történelmünknek erre a részére.” – mondta Michelle Place, a múzeum ügyvezető igazgatója.

Forrás: MTI/ tulsa2021.org