Kerítésen innen
Szegény Varga Judit, többször majdnem sírt a férje miatt – Fantom-munkatársak panaszai…
Nem telt még el olyan sok idő azóta, hogy Varga Judit lemondott igazságügyi miniszter nap, mint nap posztolt rém keményen beleállva különböző politikusokba „kerítésen innen és túl” és gyalogolt, vagy inkább száguldott gép-üzemmódban miniszteri pályáján rendületlenül. Sok minden eszébe juthatott a munkásságát szemlélőnek, de a megszeppent, bántalmazó kapcsolatban sínylődő, segítségre szoruló nő nem volt köztük. Aztán tessék….
Gipsz Jakabinák bátran, név nélkül…
A Mandiner -mi más?- rátalált két újabb Varga-alkalmazottra, akik azóta már kiléptek a „kötelékből”, akik nevük elhallgatása mellett révedtek a múltba és számoltak be Magyar Péter „brutális viselkedéséről”.
1-es számú névtelen:
„míg Varga Juditot egy két lábbal a földön járó, következetes, ugyanakkor emberséges vezetőnek ismertem meg, addig a volt férjét egy fennhéjázó életet élő személynek tartottam, akiben folyton munkált a szereplési vágy, minden mozdulata arra irányult, hogy a reflektorfényben legyen”.
Közvetlen munkatársként számos hivatalos rendezvényen jelen voltak a miniszterrel, ahol a férje is vele volt. Az ilyen alkalmak során gyakran előfordult, hogy a miniszterről előnytelen, míg a Magyarról előnyös képek mentek ki, természetesen Magyar nyomására. A miniszter forrás szerint ezeket a gerillaakciókat azért hagyta, mert meg akarta kímélni önmagát és a stábját is Magyar Péter hisztijétől, ami több mint kellemetlen volt mindenki számára,
Láttam miniszter asszonyon, hogy feszélyezve érzi magát a férje viselkedése miatt és egyszerűbbnek érezte, ha ráhagy dolgokat, hogy elkerüljön egy nagyobb hisztériát és a kollégáival szembeni további atrocitásokat”
– mondta. Előfordult egyszer az is, hogy egy teljesen leszervezett, hivatalos külföldi utat kellett lemondani az utolsó pillanatban. Ez az esemény már a válásukhoz közeli időpontban volt. Minden kollégának össze volt készítve a csomagja, másnap hajnalban mentünk volna a reptérre, az utolsó pillanatban, késő este kellett lemondani a hivatalos programot, mert annyira rossz állapotban volt az otthoni dolgok miatt Varga Judit.
„Ő egyébként ekkor teljes erőbedobással dolgozott az igazságügyi csomag mielőbbi letárgyalása érdekében. Ebben az időszakban ezért mindennapos volt a néhány órás alvásidő, valamint a hatalmas téttel járó, idegen nyelvű interjúk és megbeszélések sora. Mindezt olyan lelkiállapotban csinálta végig a főnököm, hogy a hivatalos programok közötti szünetben nem egyszer láttam sírni Péter miatt”
– fogalmazott
A pár válása nemcsak a korábbi minisztert, de a csapatát is megviselte.
Többen (?) is megerősítették, hogy az egész stábban volt egy alapvető félelem, ugyanis
Varga Judit mellett ők is tudták, hogy ha valami olyat mond vagy olyat tesz, ami Magyar Péternek nem tetszik, akkor a főnöküket otthon számon fogja kérni.
2-es számú névtelen
Már az első pillanattól látszódott, hogy a felszínen nagyon más képet ad magáról Varga Judit korábbi férje, mint amilyen valójában.
Látszott rajta, hogy nagyon ügyesen, okosan próbálja magát eladni mindenkinek, akivel találkozik”
– fogalmazott. Elmondta, hogy Brüsszelben ismerte meg Varga Juditot, és bár akkor nem látott rá annyira, mekkora nyomást helyezett Magyar korábbi feleségére, ez kikristályosodott számára, mikor Budapestre költözött és a kinevezett igazságügyi miniszter sajtóosztályánál kezdett dolgozni.
A tárcán belül mindenkiben volt egy állandó gyomorideg, mivel sok mindenbe próbált belefolyni és beleszólni, ami szerinte abból is fakadt, hogy Magyar nem tudta megemészteni, hogy a felesége a miniszter, és nem ő.
Arról is beszélt, hogy
míg Varga Judit egy visszafogott és konzervatív személy, addig volt férjében van egy bulvárosabb, szenzációhajhász vonal, amit próbált minden erejével rátolni a miniszterre. Minden nap több és több olcsó like-ot akart, hiába mondta a miniszter, hogy a teljesítményt nem like-okban méri, hanem szakmai eredményekben. Ezt a mindennapi munkában éreztük, állandó volt a nyomás, ami Magyar felől jött.
Vállalhatatlan jelzőkkel illette a munkatársakat, szó szerint debilnek nevezte őket, valamint becsmérelte a minisztert, amiért nem tudták elintézni neki esetenként, hogy a sporteseményeken a miniszterelnökkel egy páholyban ülhessen.
Ha valami nem úgy sikerült, ahogy ő azt elképzelte, akkor nem egy olyan eset volt, hogy a miniszteren keresztül próbálta elérni, hogy az adott kollégát kirúgják, aminek a miniszter természetesen nem engedett.
Azt nem tudni, hogy amennyiben Varga Judit bántalmazott nőként élte az életét, mi vihette rá, hogy évekig tűrje és miért nem kért segítséget a regnáló által oly jól működtetett, erre szakosodott intézményektől. Rengeteg kérdés vetődik fel az „anonimekhez”, de „státuszukból” következően lehetetlen feltenni nekik, így mindenki döntse el maga, mit gondol a fentiekről. Varga Juditnak pedig sok boldogságot kívánunk!
