Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni

Ezt jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut.

Ezzel tizenkettőre bővült a kötelező védőoltások száma

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.

https://youtu.be/B8IyLaJ1_zQ

A bárányhimlő (varicella) a kisgyerekek, óvodások megbetegedése, amelynek megelőzésére manapság már védőoltással is rendelkezünk.

Mi okozza a bárányhimlőt?

A bárányhimlőt az ún. varicella-zoster vírus okozza, ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős. A DNS-tartalmú herpeszvírusok közé tartozik, és a légutakon keresztül, tehát cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 10-21 nap, de már 1-2 nappal a jellegzetes kiütés megjelenése előtt fertőz.
A kiütések beszáradása után, rendszerint 5-6 nap elteltével a fertőzőképesség megszűnik. Nagyon ragályos betegség, az emberek többsége ezért már kora gyermekkorban átesik rajta, és csak igen ritka, hogy valaki felnőttkorban betegszik meg bárányhimlőben. Az egyszeri megbetegedés élethosszig tartó immunitást okoz, de a szervezetben lappangó vírus a későbbiekben övsömör képében újra megjelenhet.

Kikre veszélyes a bárányhimlő?

Bár a varicella többnyire ártalmatlan betegség, immunhiányos állapotban, újszülöttekben súlyos szövődményeket, magas lázat, máj- és tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást okozhat. A különösen veszélyeztetettek közé tartoznak az egy hónaposnál fiatalabb csecsemők, a koraszülöttek, a nagy dózisú szteroiddal vagy valamilyen gyermekkori malignitás, különösen a leukémia miatt kezeltek és a terhes anyák.

Mik a bárányhimlő tünetei?

A bárányhimlő legjellegzetesebb tünete a rá jellemző, hólyagos, viszkető kiütés. Többnyire a hajas fejbőrön, arcon jelenik meg először néhány vörös folt, amelyből előbb papula, vagyis kiütés, majd folyadékkal telt hólyag keletkezik, amely a vakarás következtében kisebesedhet, majd beszárad, és nyom nélkül gyógyul. Az első kiütés megjelenését követő néhány napban a kiütés tovább terjed a törzsre, a végtagok felső részére és néha a nyálkahártyákra is. A kiütések száma igen változatos, néha csak 1-2 hólyag – amelyet talán észre sem vesznek – jelzi a megbetegedést, máskor több száz kiütés, intenzív viszketés kíséretében nehezíti a gyerek és szülők életét. Jellemző, hogy a kiütések különböző stádiumúak, egyesek még csak a keletkezés állapotában vannak, mások már gyógyulnak. Ha a kiütés környezete kivörösödik, esetleg fájdalmas, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, ami nem ritka. A kiütés megjelenését megelőző egy-két napban hőemelkedés, rossz közérzet észlelhető, majd a kiütés megjelenése után fejfájás, néha hasi fájdalom, nátha, torokfájás jelenik meg. Az anamnézisben többnyire szerepel egy bárányhimlős gyerekkel való találkozás.

Hogy kell a bárányhimlőt kezelni?

Miután enyhe lefolyású vírusbetegségről van szó, különösebb kezelésre nincs szükség. Láz esetén lázcsillapítók adhatók (de aszpirin tartalmút az un. Reye szindróma veszélye miatt tilos adni!), a viszketés ellen pedig lokálisan recept nélküli szerek vagy szájon át antihisztaminok adhatók. Langyos fürdő, gyakori zuhanyozás, a gyermek körmének rövidre vágása, esetleg éjszakára kesztyű viselése megakadályozhatja, hogy a kiütéseket a beteg elvakarja. A veszélyeztetett populációt speciális, a varicella vírus ellen kifejlesztett igen hatásos gyógyszerekkel (acyclovir és annak származékai) lehet kezelni, de az egészséges gyerekek bárányhimlője nem igényel ilyen terápiát.

Meg lehet-e előzni a bárányhimlőt?

Igen, a bárányhimlő elleni védőoltás már néhány éve hazánkban is kapható. A védőoltás élő, gyengített vírust tartalmaz, 1 éves kor körül lehet beadni, majd néhány hét múlva ismételni kell. Ezzel az adagolással az oltottak kb. 90%-t lehet megvédeni a betegségtől, és a súlyos lefolyású bárányhimlőt szinte teljesen kivédi. A védőoltás nagyon biztonságos, enyhe mellékhatás is csak ritkán fordul elő. Elsősorban olyanokat érdemes beoltani, akik valamilyen okból veszélyeztetettek, pl. olyan fiatal nő, aki gyermeket szeretne, de még nem volt bárányhimlője, bármilyen okból immunhiányos gyermek, vagy például súlyos ekzéma esetén. Természetesen nem kell azokat beoltani, akik már átestek varicellán, hiszen ők tartós immunitással rendelkeznek. Az Egyesült Államokból származó adatok szerint – ahol 1995 óta használják, és minden gyermek számára javasolják az oltást – 80%-os átoltottság esetén a bárányhimlő előfordulása a nem oltottak között 75-80%-kal csökkent. A bárányhimlő elleni védőoltás azonban nem véd a később esetleg kialakuló övsömör ellen. Ha a kisgyermek bárányhimlőt kap, annak esélye, hogy a környezetében élő, bárányhimlőn még nem átesett személyek megfertőződnek, szinte 100 %, ezért őket el kell különíteni tőle. Ha nincs lehetőség védőoltás adására, pl. leukémiás kezelés alatt, un. passzív immunizálással, bárányhimlőn átesett személyek véréből készült immunglobulinnal is védelmet biztosíthatunk. (forrás: doktorpalanta.hu)