Szijjártó: a kínai beruházások biztosíthatják a gazdasági növekedést a recesszió közepette

A nagy kínai beruházások biztosíthatják, hogy Magyarország, a recesszióba hajló európai környezetben egyfajta kivételként, továbbra is növekedési pályán tudja tartani a gazdaságát – közölte Szijjártó Péter helyi idő szerint szerda éjszaka New Yorkban, miután kínai kollégájával egyeztetett.

Magyarország sokat profitál a kölcsönös tiszteletre és előnyökre épülő együttműködésből Kínával, ezért nemzeti érdeke ennek fenntartása

A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával tárgyalt Vang Jivel, és áttekintették a kétoldalú együttműködés és a geopolitikai helyzet legfontosabb kérdéseit.

Példaként hozta fel, hogy Magyarországra 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás, a napokban indul meg az ország valaha volt legnagyobb, 3000 milliárd forint értékű beruházása, amelyet ugyancsak egy kínai vállalat, a CATL hajt végre Debrecenben.

Tudatta, a kínai külügyminiszter biztosította afelől, hogy a kelet-ázsiai országban nagyra értékelik a versenyképes beruházási és stabil politikai-gazdasági környezetet, ezért továbbra is ösztönözni fogják a kínai vállalatokat, hogy Magyarországra európai gazdasági hídfőállásként tekintsenek.

„A nagy kínai beruházások biztosíthatják számunkra, hogy egyfajta lokális kivételként, a recessziós európai gazdasági környezetben is növekedési pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot”

– hangsúlyozta.

Szijjártó Péter leszögezte: egyetértettek abban, hogy egyik félnek sem érdeke a rossz kapcsolat Kína és az Európai Unió között.

„Lehet, hogy van olyan harmadik szereplő a világpolitikában vagy a világgazdaságban, akinek érdeke az, hogy rossz legyen a kapcsolat Kína és az Európai Unió között, de ez egészen biztosan sem az EU-nak, sem Kínának nem érdeke”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a jó együttműködésből mindkét oldal sokat profitálhat.

Ezután kiemelte, hogy a magyar-kínai együttműködés mindig a kölcsönös tiszteletre alapult.

Peking soha nem támasztott semmilyen politikai feltételt gazdasági kérdésekhez, ami megalapozta a bizalmat

„Erre a bizalomra alapozva mi nyugodt lelkiismerettel szorgalmazzuk azt, hogy az Európai Unió is hasonló, hatékony, kölcsönös tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyökre irányuló együttműködést tartson fenn Kínával”

– jelentette ki.

Rámutatott, hogy egyes számítások szerint jelenleg a globális gazdasági növekedés mintegy harmada a kínai gazdasági tevékenységekből származik.

A miniszter végül üdvözölte, hogy a koronavírus-járványt követően ismét működik a két ország közötti közvetlen légi összeköttetés mind a személy-, mind a teherszállítás terén.

Kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, s értéke már az idei első félévben több mint 7 százalékkal bővült, elérve a 6,5 milliárd dollárt.

Megerősítette, hogy Magyarország tartja magát az „egy Kína” elvhez.

Friss híreink

• Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
• A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
• Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
• 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
• Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek