Kerítésen innen
Ami nem ütött szöget a Szijjártó-fejben: a nyugat-európai vállalatvezetők azt kérik, hogy a keleti beszállítóikat győzzem meg, hogy jöjjenek Magyarországra
Szijjártó Péter magyar külügyér nem a legélesebb kés, ha a címben szereplő állítást büszkén hangoztatja ahelyett, hogy szöget ütne a fejében, hogy -ha helytálló, amit mond- mi lehet a nagy vehemencia oka. Csak nem az, hogy az akkugyárak itt szennyezzenek és ne az említett „nyugat-európai országokban”, viszont -uniós tagország lévén- sokkal jobb és egyszerűbb feltételekkel juthassanak hozzá azokhoz?
Szijjártó Péter magyar külügyér nem a legélesebb kés, ha a címben szereplő állítást büszkén hangoztatja ahelyett, hogy szöget ütne a fejében, hogy -ha helytálló, amit mond- mi lehet a nagy vehemencia oka. Csak nem az, hogy az akkugyárak itt szennyezzenek és ne az említett „nyugat-európai országokban”, viszont -uniós tagország lévén- sokkal jobb és egyszerűbb feltételekkel juthassanak hozzá azokhoz?
Péter, Péter, kell ez?
A tárcavezető a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) járműipari konferenciáján a szektor elektromos átállásáról beszélt főleg, és rámutatott, hogy a világpiac körülbelül 95 százalékát lefedő tíz elektromos akkumulátorgyártó közül hat kínai, három dél-koreai és egy japán, viszont egy sem európai, így világos, hogy
„ezt az iparágat a Kelet elvitte magának”.
Kiemelte: az európai gazdaságtörténetben most először áll elő az a helyzet, hogy az európai gazdaság működését és sikerét alapvetően meghatározó iparágban a nagy nyugati vállalatok egy esszenciális alkatrész tekintetében szinte 100 százalékban ki vannak szolgáltatva keleti beszállítóknak
„Ez a helyzet. Lehet ezt szépíteni, lehet ezt így meg úgy csűrni-csavarni. A helyzet az ez. A számok ezt mutatják. Hála Istennek, most olyan közegben vagyunk, ahol – remélem – a számok még számítanak”
Kelet és Nyugat együttműködése „nem ördögtől való dolog”
Kelet és Nyugat együttműködése „nem ördögtől való dolog, hanem természetes kellene, hogy legyen”, és mindenképp jobb, mint a felek ellenségeskedése. Különös tekintettel arra, hogy Közép-Európa mindig rajtaveszített a két blokk közötti konfliktuson. Úgy vélekedett, hogy ez nehezen emészthető helyzet, és ez lehet az oka annak is, hogy
az európai uniós külügyi tanács ülésein egyes nagy és erős tagállamok képviselői „verik az asztalt sokszor nemcsak átvitt értelemben” a kínai vállalatok gazdasági szerepének mérsékléséért a kontinensen.
…és itt jön a címben említett kinyilatkoztatás (természetesen nevek és hangfelvételek mellőzésével)
„Miközben amikor én a nagy nyugat-európai vállalatvezetőkkel beszélek, akkor tőlem rendszeresen azt kérik, hogy a keleti beszállítóikat győzzem meg arról, hogy jöjjenek Magyarországra”. (…) A dogmatikus és ideologikus politikai szint, illetve a valós élet között létrejött egy jelentős különbség. Mi a valós életben szeretünk élni, ezért Magyarország továbbra sem adja fel azt a pozícióját, amelyet az elmúlt évek szisztematikus munkájával építettünk fel, vagyis hogy mi lettünk a keleti és a nyugati beruházások európai találkozási pontja”.
Szijjártó sietve azt is hozzátette, nehogy valakinek ne ugorjon be azonnal:
„Nekünk ez jelenti az életbiztosítást, az összes gazdasági bizonytalanság és viszontagság közepette a hosszú távú gazdasági növekedés garanciáját.”
Mindenki nyugodjon le, jönnek az akkugyárak, ha akarjuk, ha nem
Szijjártó megerősítette, hogy
a kormány továbbra is támogatni fogja az elektromos átálláshoz szükséges autóipari beruházásokat, mivel ezek tartják növekedési pályán a gazdaságot, ráadásul több könnyítés is elfogadásra vár a beruházástámogatási rendszert illetően.
Megmelítette az elektromos autóipari beruházókat érő támadásokat is, és aláhúzta, hogy a helyi közösségek életében minden nagyobb üzem építése jogosan jár egyfajta bizonytalanságérzettel.
„Tehát miközben könnyű kihasználni az emberek természetes aggodalmát a saját lakóhelyük egészsége érdekében, addig mégis arra kell kérnünk minden politikai szereplőt, hogy felelősségteljesen járjon el, ne vezesse félre az embereket, ne használja ki az emberek legitim aggódását”
Leszögezte: Magyarországon csakis olyan beruházás jöhet létre, amely az európai szinten is rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásokat tiszteletben tartja, minthogy a kormány számára az emberek egészsége és biztonsága a legfontosabb.
„Egyetlen beruházás sem veszélyeztetheti az emberek egészségének biztonságát, ezért továbbra is a legszigorúbb feltételeknek kell megfelelni. Biztosan állíthatom, hogy azok a gyárak, amelyek felépültek, s azok a gyárak, amelyek épülnek, ezen szabályokat tiszteletben is tartják”
Ezzel egyidőben….
Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Energy
– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A 400 milliárd forintos összértékű beruházással több mint ezer új munkahely jön létre, a költségekből 14 milliárd forintot a magyar állam áll.
Az Eve Energy Szijjártó beszámolója szerint
„a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal”.
A BMW új gyára várhatóan 2025-től üzemel majd Debrecenben. A hajdúsági város a német autóipari óriással, a CATL kínai akkugyárral, a Semcorp szeparátorfólia-gyárral és most már az Eve Energy telepével együtt az elektromosautó-ipari értéklánc legnagyobb hazai gócpontjává válik. A beruházások miatt egy vasútvonalat is arrébb kell tenni. A miniszter azzal is próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy közölte:
„a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen. Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk”.
