Bár az utóbbi évek kiskereskedelmi statisztikái szerint a válság elmúltával hazánkban is stabil növekedés tapasztalható a fogyasztásban, Magyarország a lakosság vásárlóerejét tekintve jelentős lemaradásban van – nemcsak Nyugat-Európához, de a visegrádi országokhoz képest is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint a magyar háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között 14 százalékkal nőtt, s ez a V4-országok között a legrosszabb adat. A lengyel háztartások ez idő alatt 54, a szlovákok 42, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább nő, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Így 2018-ban egy magyar háztartás alig a negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45 százalékkal, egy szlovák több mint a felével, egy lengyel pedig több mint a kétharmadával.
A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson számolva mindössze négy százalékponttal közelített a 28 EU-ország átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés ment végbe. Az elemzés szerint a nem V4-es, de a régióban található Horvátország hazánkhoz hasonlóan teljesített, míg Románia a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen megközelítette az uniós átlagot.