Kerítésen túl
Tarjányi Péter: a háború ma már nem a határon áll meg, nem ott kezdődik és nem ott dől el…
Összesen 41 harci repülőgépre, köztük stratégiai nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas A-50, Tu-95, és Tu-22M3 típusú bombázókra mért dróncsapást Ukrajna vasárnap mélyen Oroszországban, az Irkutszki területen fekvő Belaja légibázis elleni támadásban – írta a The Kyiv Independent. A háború során a FPV drónokkal végrehajtott akciót másfél éven át tervezték, a végrehajtását személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felügyelte.
A válaszlépés hasonlóan drasztikus lehet
Valószínűleg a legmerészebb dróncsapásról nem mellesleg hatalmas fegyvertényről van szó, az oroszok ugyanis nyilvánvaló okokból nagyon távolt tartották az ukrán frontvonaltól azokat a harci repülőgépeiket, amelyeket az Ukrajna elleni támadásokra használtak. Az ukrán dróncsapás-sorozatról több videófelvétel is terjedni kezdett az X-en, a The Kyiv Independentnek egy Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) dolgozó forrása elárulta,
a Pókháló művésznevet viselő hadműveletben először FPV drónokat csempésztek aztán mobil faházakat csempésztek Oroszországba, ahol a drónokat a teherautókra helyezett kabinok teteje alá rejtették. A támadás idején távirányítással nyitották fel a tetőket, lehetővé téve a drónok számára, hogy felszálljanak és célba vegyék a légibázisokon állomásozó harci repülőgépeket. Úgy tudni, a Belaja légibázison (amely 4700 kilométerre fekszik Ukrajnától) kívül támadás érte a 2000 kilométer távolságban lévő Olenia támaszpontot a Murmanszki területen, a 700 kilométerre fekvő Gyagilevo támaszpontot a Rjazanyi területen és a 900 kilométerre lévő Ivanovo támaszpontot az Ivanovói területen.
Illusztráció: AI
A nyilvánvaló harci siker értékét növeli, hogy az ukránok költséghatékonyak voltak, egy-egy FPV drón néhány száz dollárba kerül, az orosz légiflottában vasárnap okozott kár becslések szerint meghaladja a kétmilliárd dollárt.
Killing the Archer is always better than trying to knock down the Arrows! 💪 https://t.co/BBa81SR8Kd
— Ben Hodges (@general_ben) June 1, 2025
Eközben természetesen Oroszország is folytatta az Ukrajna elleni dróntámadásokat, utóbbi hatóságainak közlése szerint 472 drón, valamint hét ballisztikus és cirkálórakéta vett részt az Ukrajna elleni támadáshullámban tegnap este. Az ukránok állítása szerint ezek nagy részét semlegesítették, ám egy kiképzőközpont ellen végrehajtott rakétatámadásban 12 ukrán katona meghalt és több mint 60 megsebesült.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint….
„Ukrajna nem a Nyugat helyett, hanem a Nyugatért tett olyat, ami ÁTMENETILEG új helyzetet hoz az USA–Oroszország és a NATO–Oroszország viszonyban.
A nukleáris triász – az orosz szárazföldi indítású, tengeralattjárókról bevethető és stratégiai bombázókról indítható atomfegyverek rendszere – közül az utóbbi most súlyos veszteséget szenvedett Moszkva oldaláról…
A becslések szerint az orosz hadászati bombázóerő egyharmada semmisült meg vagy vált harcképtelenné. ILYEN VESZTESÉG SOSEM VOLT, MÉG A HIDEGHÁBORÚ IDEJÉN SEM!!!
Ez a veszteség – HA IGAZ – azt jelenti, hogy
az USA és a NATO ezen a területen stratégiai fölénybe került, méghozzá nem saját hadművelettel, hanem Ukrajna révén. 117 ukrán drón ennyit ért el. Nem harctéren, hanem mélyen az orosz hátországban. Ez több mint haditechnikai bravúr. EZ DOKTRÍNA-REPEDÉS!!!
Álláspontom világos:
- A világ hadviselése megváltozott. Az eddigi klasszikus háborús logika helyett új védelmi és támadó stratégiákra van szükség.
- Oroszország ezt a csapást nem fogja válasz nélkül hagyni. Tanulni fog belőle. Gyorsan.
- Válaszcsapás várható, de NEM atomfegyverrel. Valószínűleg Kijev lesz a célpont. Látványos, brutális támadás jöhet.
- Moszkva nem visszaépíteni fogja a régit, hanem modernebbet fejleszt. Ez viszont időigényes folyamat.
- A világ – és benne mi is – tanulni fog ebből.
A jövő hadviselése már nem a frontvonalakról szól CSAK, hanem a hátországba csempészett, vagy ott épített csapásmérő erőről, drónokból, szabotázsból, hírszerzésből, kibertámadásból. A háború ma már nem a határon áll meg. Nem ott kezdődik, és nem ott dől el…
Szép új világ? Nem. De ez van.”
Szerző
